Dr. Erdősi Péter - Dr. Mazányi Judit szerk.: Lombard reneszánsz. A bergamói Accademia Carrara festményei (PMMI – Ferenczy Múzeum kiadványai, 28. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 2009)
II. Giovanni Valagussa — Simone Facchinetti: Lombard reneszánsz festészet / Lombard Renaissance Painting - 1. Udvari gótika és flamand újítások
J. Andrea Bembo (?): Keresztrefeszítés Bergamo, Sant'Agostino kolostor, a káptalanterem freskói (archív felvétel) Andrea Bembo (?): Crucifixion Frescoes in the Chapter Hall of Monastery of Sant Agostino , Bergamo (archive photo) Bonifacio Bembo: A Császár (LuxemburgiZsigmond.') Bergamo, Accademia Carrara 'onifacio Bembo: The Emperor (Sigismund of Luxemburg?) Accademia Carrara, Bergamo készült, hogy a kolostor 1444-ben az Ágoston-rendi obszervánsoké lett. Több információval szolgálhat erről a festőről - akitől egyetlen, biztosan neki tulajdonítható művet sem ismerünk - egy másik freskó, melyet nemrég fedeztek fel ugyanennek az egykori kolostornak (ma egyetemi épület) a káptalantermében. Ez a freskó szintén a Keresztrefeszítést ábrázolja drámai erővel, különösen könnyed és elegáns vonalvezetéssel (1. kép). Ugyancsak a Sant'Agostino kolostor presbitériumában, egy, a főhajóhoz kapcsolódó oldalkápolnában találhatók a késő gótika egy másik főszereplője, Paroto freskói, melyek mára - korábbi sérülések következtében - sajnos szinte teljesen kivehetetlenek. E művész bergamói jelenléte kiemelkedő fontosságú. Nem biztos, hogy Bergamóból származnak az Accademia Carrara ebből az időszakból fennmaradt művei, hiszen olyan alkotások, melyek akár Milánóban, akár a tartomány más központjaiban is létrejöhettek. Giacomo Carrara és Guglielmo Lochis műtárgy vásárlásai szemlátomást túlmutatnak a városon, és a milánói régiségkereskedésekben is történhettek. Valószínűnek látszik ugyan, hogy az a festmény, amely Assisi Szent Ferenc stigmatizációját ábrázolja, és eredetileg más darabokkal együtt alkotott sorozatot, a legnagyobb bergamói ferences templomból, a Santa Maria delle Graziéhői származik. Ámde e templom pusztulása - ami alkalmat adhatott volna a mű megvásárlására - csupán a 19. század közepén következett be, míg a festmény már a 18. század végén a Carrara-gyűjteményben volt. A Lochis gyűjteményéből származó festmények is tipikusan milánói vonatkozásokat mutatnak, különösen a Szent Jeromost ábrázoló rejtélyes kép, amely Rogier van der Weyden egy kompozíciójának hű másolata, s ezáltal olyan, nemzetközileg nyitott kulturális kontextust feltételez, mely inkább a hercegség fővárosára utal. Régóta bergamói tulajdonban volt azonban a ritkaságszámba menő Tarot kártyacsomag (Tarocchi), amelynek egyes lapjai az Accademia Carrarában, mások egy bergamói magángyűjteményben, további lapjai pedig a New York-i Pierpont Morgan Library-ban találhatók. A kártyacsomag a Colleoni családé volt, amely több ágon is a város egykori urától származik. Ezután a Baglionikhoz, egy másik, nem csupán bergamói nemesi felmenőkkel bíró családhoz került. A múzeum 1900-ban a család egyik tagjától, Francesco Baglionitól szerezte meg a tatot kártyalapokat. Korántsem bizonyos, hogy a csomag eredetileg Bartolomeo Colleoni vagy családja számára készült, és a ma ismert legkorábbi tulajdonosváltások (Ambiveri, Donáti) sem erősítik meg ezt a feltevést. Nem igazi játékkártyák voltak, hanem - csakúgy, mint számos, miniatúrával gazdagon díszített, elegáns kódex ajándékozásra, és nem tényleges használatra szánt értékes tárgyak. E kártyákat az időszak remekei közé soroljuk, s a Cremona és Brescia közti terület késő gótikus időszakának legfontosabb mesteréhez köthetjük, Bonifacio Bembóhoz, egy népes művészcsalád legtekintélyesebb tagjához (Kat. sz. L). A kártyafigurák ábrázolása
