Csukovits Anita - Forró Katalin szerk.: Duna. Az ember és a folyó (PMMI kiadványai - kiállítási katalógusok 27. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2008)

emeltek a gyalogosforgalom számára. Egyszerre ötszázan dolgoztak a gátakon. A gyárak, üzemek munkacsoportokat állítottak fel, a középiskolák diákjai tanáraik vezetésével ragadtak lapátot. A Duna csak július közepén kezdett apadni. Lassan megjelent az iszappal, hordalékkal borított sétány. Már lehetett üldögélni a padokon és figyelni a hatalmas víztömeget. Nagy munkával és összefogással győzött a város. A Duna hajózhatóságának biztosítása, az árvízvédelem hatékonyságának növelése és nem utolsó sorban a megnövekedett energiaigény kielégítése miatt vették tervbe a Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszer megépítését. Az ötlet már a '20-as években felmerült, de a megvalósításhoz vezető konkrét lépésekre csak az '50-es években került sor. Mosonyi Emil vezetésével a Budapesti Műszaki Egyetem kutatói készítették el a Bős-Nagymarosi vízlépcső terveit. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánybizottságai IÇ>63április 20-án állapodtak meg arról, hogy közösen építik meg a Bős-Nagvmarosi Vízlépcsőrendszert. A szerződéskötésre csak 1977- szeptember Ió-án került sor. A bősi erőmű első ütemét 1986-ban, a nagymarosi erőmű utolsó egységét pedig 1990-ben kellett volna üzembe helyezni. Az elképzelést azonban több fórumon is ellenezték. Az MTA a környezeti károkra hivatkozva I983 végén az építkezés leállítását, vagy jelentős elhalasztását javasolta. 1984. augusztus I-én megalakult a Duna Kör, az a civil szervezet, amely mind írásban, mind pedig tiltakozó akciók szervezésével igyekezett felhívni a figyelmet a vízlépcső okozta környezeti katasztrófákra. Tevékenységük eredményeként 1985-ben felfüggesztették a nagymarosi építkezést. 1988. április 24-én a környezetvédők tiltakozó felvonulást rendeztek a Dunakanyarban. A transzparenseken már a rendszer ellenes feliratok is megjelentek. Annak ellenére, bogy I988. szeptember 2—4 között a Duna Konferencián újból, tudományos megalapozottsággal megfogalmazták kritikájukat a vízlépcsővel szemben, majd 12-én az Országház előtt újból tüntettek az építkezés ellen, az országgyűlés október 6—7-én az építkezés folytatása mellett döntött, sőt a munkák befejezésének határidejét előbbre hozták egy évvel. A sorozatos demonstrációk, népszavazási kezdeményezések miatt I989. május 13-án Németh Miklós miniszterelnök az. építkezést felfüggesztette.