Csukovits Anita - Forró Katalin szerk.: Duna. Az ember és a folyó (PMMI kiadványai - kiállítási katalógusok 27. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2008)

A vízlépcső ellen nemcsak hazánkban tiltakoztak, 1990. február 3-án Pozsony és Bős között magyar, szlovák és osztrák környezetvédők élőlánccal demonstráltak. A rendszerváltást követően megváltozott az országgyűlés állásfoglalása a vízlépcső ügyében. Az egykori tiltakozókból lett képviselők elutasították a vízlépcsőt. I992. május 7-én az Antall-kormány - május 25-i hatállyal - felbontotta a vízlépcső megépítését tartalmazó I977-CS államközi szerződést, s egyben kezdeményezte, hogy a két fél kezdjen tárgyalni a károk helyreállításáról. A csehszlovák kormány 1992. szeptember 3-án megkezdte a bősi erőmű próbaüzemét, októberben pedig folytatták az építkezést, és a Duna elterelését. Az Antall-kormány a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordult a Duna egyoldalú elterelése miatt. A bíróság 1997- szeptember 25-én kihirdetett ítéletében mindkét felet elmarasztalta. Az. ítélet szerint Magvarország jogtalanul szüntette meg az 1977- évi vízlépcsőszerződést. Csehszlovákia, illetve Szlovákia jogtalanul helyezte üzembe a bősi erőművet. A két fél közti konszenzusra, a vízlépcső építkezése okozta károk helyreállítására azonban még várni kellett. (FK)