Csukovits Anita - Forró Katalin szerk.: Duna. Az ember és a folyó (PMMI kiadványai - kiállítási katalógusok 27. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2008)

világháború között már szép számmal a pihenni vágyók rendelkezésre álltak. 1934-ben jelentette meg Rexa Dezső a Dunamenti nyaralóhelyekről írott könyvét. A gazdagon illusztrált könyv segítséget adott azoknak, akik úti céljuknak a Duna partot választották. Az eredmény nem maradt el. A nyaralók, az időszakosan a településeken tartózkodók száma gyakorta meghaladta az őslakosokét. A második világháborút követően 1948-ban a hét dunai állam megkötötte a dunai hajózás rendjére vonatkozó belgrádi egyezményt. Az egyezmény alapján kezdte meg működését a Duna Bizottság, amely székhelyét 1954-ben Galacból Budapestre helyezte át. I Az I96()-as években újabb területeteket parcelláztak a Dunakanyarban. Ezek a telkek már korántsem voltak olyan nagyok, mint a század elején kihasítottak. Az apró telkekre jellegzetes nyaralótelepeket alkotva apró hétvégi házak épültek, ahol a Trabanttal érkezők tölthették szabadságukat. Már nem volt elég a Duna hűsítő habja, a lángos és a palacsinta a kioszkban, különböző, a nyaralókat odavonzó, az igényeiket kiszolgáló, vagy egy mesterséges igényt létrehozó idegenforgalmi rendezvények várták az érdeklődőket. Az 1962-ben Budapest és Bécs között beindított szárnyashajó járat méltán vált idegenforgalmi nevezetességgé. (FK)