Bárdosi József szerk.: feLugossy László: Dermedten (A PMMI kiadványai - Kiállítási katalógusok 25. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 2008)

mivel a raciikalizált forma képes az üzenet elé tolakodva elnyomni, sőt tagadni a hamisságot. A festett tárgyak és a tárgyiasított képek „stílustalansága" az eklektikus radikalizmus pedig bármilyen tartalmat képes formává transzponálni. A 80-as évek metanyelvének fordított logikája szerint, ha igent mond a forma, akkor valójában nemet gondol, és fordítva is, de az sem volt ritka, hogy egyszerre mondott igent és nemet - a „Zen buddhista férfi-bemondónő". Ezzel persze azt is állítom, hogy a művészet konceptualizmusa sem tűnt el, hanem átalakulva tovább élt. E módszer egyik legjelentősebb képviselője feLugossy László. feLugossy az underground és az antiművészet eklektikus ötvözetéből teremtette meg a maga stílusát, a maga„alkotói" mozgásterét. Könnyűszerrel vette magára a kifejezés maga szabta stilisztikai köntösét, hogy a kimondhatatlanról adjon néhány „meta- és patafizikus verziót" számunkra. INSTALLÁCIÓ MINT VÉGTELEN TÖRTÉNET feLugossy műveinek"... mondandója ... nem fogalmazható meg egy mondatban ..."

] - írta Keserű Katalin az 1982-ben még Mozgó Világban - valóban, a művet létrehozó alkotói „rövidzárlat" módszertelensége nem írható le egy mondattal, mivel a jel-jelölő-jelölt viszonya (a fogalom-szó-dolog Frege-háromszög) rövidre zárt metaforává alakul. A metaforaképzés (az átvitel) azonban nem egyezményes jelekkel történik, mint az írás, a matematika és más invariáns elemekből felépülő jelrendszerek esetében, hanem az alkotói „rövidzárlat" hoz létre mindig új és újabb összefüggéseket. Dali irracionális megismerésnek nevezte saját spontán paranoiás 1 Keserű Katalin: A valóság túl van a tényeken. Mozgó Világ 1982(11 ) 80-85.