Bárdosi József szerk.: feLugossy László: Dermedten (A PMMI kiadványai - Kiállítási katalógusok 25. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 2008)

módszerét, mely szerint a képek számát egyedül a paranoiás képesség foka szabja meg.

2 feLugossy módszere, az asszociatív gondolkodás, Dali paranoiás módszeréhez hasonló, mivel a már kész műveket újabb és újabb részekkel: asszociatív expanzióval bővíti. Az alkotás mint expanzió azonban nem egyszerűen a kompozíció feltörése, tehát nem esztétikai kérdés, hanem sokkal inkább a klasszikus logika megtörése. A feltört logika a totemikus gondolkodáshoz hasonló, amelyet mint társadalmi és kulturális kódot Claude Lévi-Strauss fedett fel. Lévi-Strauss azt a következtetést vonta le, hogy a mítoszok tetszés szerinti részletekkel bővíthetők vagy szűkíthetők, akár az installációk/ Az asszociáció expanziója aztán szükségszerűen elveti a fejünkbe sulykolt esztétikai ábécét mint olvasási lehetőséget. A kauzális logika (a kompozíció és az ún. rend) elvesztéséért cserébe a jelentések végtelen, tácsszeruen bővíthető hálói biztosítanak szabad mozgást. A mű kidolgozásának ez a metaforikus szintje mellőzi az esztétikum és a konceptualitás elsődlegességét. Ezért tűnhet első pillantásra érthetetlennek az egyetlen gesztustól az installáción át a land artig terjedő mű. Mindez jellemzi feLugossy olyan műveit, mint az Anarchista költő szobája (1991); Háziasított falfirka l-lll. (1987); Otthon a rohanó torzult világban (1988). feLugossyt a „NEMZxÉS című kompozíció esetében a kiállításon való összeállítás mikéntje egyáltalán nem érdekelte, jeleivel nem valami összefüggő gondolatrendszert akart közvetíteni, hanem, mint egy érintéssel, világokat kibontani nézőjéből."

4 2 Mario de Micheli: Az avantgardizmus. Budapest, 1978, 157-182, nem szó szerinti idézet. 3 Claude Lévi-Strauss, Le totémisme aujourd'hui. Párizs. 1965. 4 Keserű Katalin: i. m.