Hidán Csaba – Szőllősy Gábor: Fegyver- és lószerszámgyűjtemény a tápiószelei Blaskovich Múzeumban (PMMI kiadványai - Kiállítási katalógusok 24. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 2008)
A tápiószelei Blaskovich Múzeum fegyvergyűjteménye (Hidán Csaba)
Hidán Csaba: A tápiószelei Blaskovich Múzeum fegyvergyűjteménye „Nem írom pennával, Fekete tentával, De szablyám élivel Az én örök híremet." (Magyar Költészet Kincsestára, Zrínyi Miklós összes versei Bp., 1995, Unikornis Kiadó, 236.) Évezredek fegyverei, Régi magyar fegyverek, Kardok történelmünkben - könyvek címei, amelyek egy-egy fegyverfajta, egy korszak vagy egy nép fegyvereinek történetével foglalkoznak. Ilyen könyvcím A tápiószelei Blaskovich Múzeum fegyvergyűjteménye is, amelyet az Olvasó kezében tart. A fegyverek történetét, mint a legtöbb ember által alkotott és használt tárgyét, különböző szempontok szerint lehet vizsgálni. Lehet művészettörténeti, gazdaságtörténeti, technikatörténeti szempontok alapján elemezni, de szólhat egy tanulmány egy bizonyos fegyvertípusról, vagy egy-egy korszak jellegzetes fegyvereiről is. Ismerünk olyan általános, ismeretterjesztő szempontokat figyelembe vevő könyveket is, amelyek enciklopédikus jellegűek, így alapvetően a „világ összes" fegyverét szeretnék bemutatni. A könyv, amelyet az olvasó kezében tart, a tápiószelei Blaskovich Múzeum fegyvergyűjteményét tárja az érdeklődő elé. A Blaskovich-arzenál leírása előtt rövid áttekintést adunk fegyverek históriájáról, azok jellegzetességeiről. E leírásban csak azon fegyverek rövid történeti összefoglalása - a teljesség igénye nélkül - olvasható, amelyek megtalálhatók a tápiószelei kollekcióban. Egy népcsoport és egy történelmi korszak fegyvergyártását és fegyverhasználatát többféle tényező határozza meg, amelyek szoros összefüggésben állnak egymással. Egy adott kor technikai-technológiai jellemzői és tudásszintje bár földrajzilag igen eltérő lehet, ha nagy, földrésznyi területet vizsgálunk. Kisebb területeken azonban ez nagyjából azonos. A fegyverek típusát, tulajdonságait meghatározza a harcmodor, a küzdelem módja is, az, ahogyan egy nép harcol. A harcmód és fegyverzet kiválasztásánál, valamint előállításánál fontos szempont a földrajzi környezet, a domborzati és éghajlati viszonyok ismerete. Befolyásolhatja a harcmodort és a fegyverkészítést az ellenfél fegyverzete, harcmodora is. Mindezek tényszerű szempontok egy-egy fegyverfajta történetének ismertetésekor, de figyelembe kell venni az emberi tényezőket is, és nem szabad egy-egy fegyvert, annak történetét misztifikálni. Önmagában a győzelmet nem a lovas nomád íj vagy a szamurájkard vívja ki, hanem a harcos, aki használja. Nem mindegy, hog}' milyen terepviszonyokon, milyen éghajlati körülmények közt, hányan, milyen képzettséggel és milyen vezetéssel, mivel és hogyan harcolnak. A győzelem és a vereség egyaránt lehetséges mindez figyelembevételével. Sziklás, erdős terepen vagy mocsaras, trópusi területen a sztyeppéi, nomád módon harcoló és felszereléssel ellátott sereget botorság lenne csatába küldeni, de a legjobb szamurájok sem tudtak ellenállni kitűnően kovácsolt kardjaikkal a mongol lovasrohamnak. Egy fegyvergyűjtemény kialakítását többféle tényező befolyásolja. A gyűjtő vagy gyűjtők anyagi helyzete, a beszerzési lehetőségek mind-mind meghatározók, de korántsem kizárólagos tényezők. Léteznek szerényebb, de jól válogatott arzenálok és nagy mennyiségű tárgyat tartalmazók is,
