G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)

II. A DUALIZMUS IDŐSZAKA 1867-1920 61 - 2. NYARALÓK

élt a fővárosban. Unokabátyjának megvallja, hogy „megtette magát" nemes embernek az érettségi alkalmával, amikor a pesti egyetemre került, még nemesi előnevet is kreált magának. Levelei tele vannak panasszal, pénzkéréssel, sőt egy ízben táviratot adott föl, hogy meghalt az öccse: „[Budapest-Breznóbánya, 1876. augusztus 11.] Mikszáth Breznóbánya. Gyula élfél[kor] meghal[t], haldoklása miatt nem mehettem Gyarmatra küldjön bátyám azonnal húsz frtot kétségbe esett állapotomat képzelheti Kálmán." A legnagyobb nyomor, végső elkeseredés bírhat rá valakit, hogy halottnak hazudja testvéröccsét egy kis anyagi támogatás fejében. „Van az embersorsnak egy sajátos fizikai törvénye. A magasságot, melyetvalaki pályáján elér, néha megtetézi az a mélység, amelyből érkezett."

7

6 Mindenesetre a Gödöllőn talált levelek új információval szolgáltak Mikszáth kevéssé ismert korszakáról. Mikszáth több Gödöllővel kapcsolatos elbeszélést, tárcát írt. A Királylátogatások a vidéken című karcolatában arra sorol példákat, hogy vidéken mennyivel jobban megbecsülik és szeretik a királyt, mint a fővárosokban. Egy kisvárosban vagy egy községben óriási esemény a király érkezése, ünneplőbe öltözik a település apraja-nagyja és felvonul a király és kísérete fogadására. Sorra veszi a fiatal császár és a felnőtt, immár magyar királyi címmel is rendelkező uralkodóval kapcsolatos anekdotákat. „Akkor őfelsége idenézett, ha jött valahová, ma már csak szétnéz, ha megy valahová. Az akkor fiatal császárból a legszeretettebb magyar király lett. A gödöllői paraszt, ha a fölvert út porából kibontakozó lovasokat lát, már le sem teszi a kaszáját bámultában, hanem csak ügy közönséges beszédképpen mondja: »Úgy nézem, a királyék megint itthon vannak.« Nem is terem többet olyan anekdota, mint azelőtt, csupa merő szeretet ezeknek a töve, és egyetlen egynek sem szúrós a hajtása. A királynét »tekintetes asszony«-nak szólítja valami golyhó Gödöllőn." A gödöllői paraszt meg a király című anekdotában szinte egyenrangúnak tünteti föl a királyt és a parasztot. SZEMELVÉNY Nóna Elbeszélés, vagy ahogy tetszik, interpelláció a budapesti polgármesterekhez Vagy tizenöt év előtt egy hirdetés tűnt fel nekem a lapokban: „Homoki szőlő eladó Besnyőn" stb. Elmentem, megnéztem, egy kis dombon feküdt, vagy hat hold, a domb alatt csinos házikó fehérlett, ezzel a felírással: „Nóna," ami nem asszonynév, hanem egy hosszú álom. Öreg, árnyas diófák szegték be a fehér épületet. Szép volt, igen szép volt, de nem vettem meg. Lebeszéltek, hogy ihatatlan, bicskanyitó lőre terem rajta. „Ha már ve szesz - mondták a rokonaim -, végy igazi szőlőt, hegyi szőlőt." 76 Ruffy Péter: Mikszáth nyomora. Nyolc előkerült levél s öt távirat megfejtette a rejtélyes 1876-os évet. Magyar Nemzet, 1976. jan. 24. Qó