G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)
II. A DUALIZMUS IDŐSZAKA 1867-1920 61 - 2. NYARALÓK
Duse például, a neves olasz színésznő 1893 őszén járt Magyarországon, amikor Goldoni Mirandolináját játszotta a pesti Népszínházban. Akkor kérhetett tőle autogramot Blaha Lujza a legyezőjére. 6 0 Vályi Nagy Dezső (1906-1981) és Sztélék Dénes (1893-1959) festőművészek megörökítették Blaha Lujza gödöllői kertjét, ezenkívül egy sokszorosított grafikája is van a múzeumnak a színésznőről. Továbbá két Blaha Lujzát ábrázoló olajnyomattal is rendelkezik a Gödöllői Városi Múzeum: Margitay Tihamér (1859-1922), az anekdotázó, Bastien-Lepage stílusában szalonéletképeket festő művész alkotásai sakkozás és betegség közben ábrázolják a művésznőt, mindkét képen szerepel egy fiatal nő is, aki feltehetően Soldos Sári, Blaha Lujza lánya. Az ugyancsak gödöllői nyaralóval rendelkező Ambrus Zoltán abban az időszakban, 1917 és 1922 között volt a Nemzeti Színház igazgatója, amikor Blaha Lujza már visszavonult a színpadtól. Az 1922 januárjában „Br. Splényiné Blaha Lujza" néven aláírt és Ambrus Zoltánnak küldött képeslap azt bizonyítja, hogy továbbra sem szakadt meg a kapcsolata a színházzal. Halálakor Ignotus búcsúztatta a Nyugatban „magyar paraszti Mignon"-nak nevezve Blaha Lujzát. „Titus császárról mondták volt az ő idejében, hogy amor et deliciae generis humani, hogy szerelme és gyönyörűsége az emberi fajzatnak. így volt Blaháné szerelme és gyönyörűsége a magyarnak, s egyben megszemélyesedése is. Mint egyszer Bródy Sándor írta róla: mintha ez a drága teremtés lett volna az a sokat emlegetett magyar géniusz, ártatlan egyszerűségében is mintegy húga annak a lyánykorabeli, hatvanas évekbeli magyar férfinemzedéknek, melynél becsesebbet és reprezentánsabbat sem azelőttől, sem azóta a magyar történelem nem ismer. Halálával szinte a magyar lélegzet szakad meg." 6 1 Bródy Zsigmond (1840-1906) Bródy Zsigmond (1840-1906) laptulajdonos A Szabadság téren állt 1977-ig Bródy Zsigmond sokablakos, stukkóval gazdagon díszített, szép háza. Ez volt 1966 után a Városi Tanács első székhelye, a Zeneiskola első otthona. Bródy Zsigmond író, újságíró, egy filantróp nagytőkés volt, igazi self-mademan a Ferenc József-i korból. Személyében egy új tulajdonostípus jelent meg a 19. század végén, a lapmágnás, a médiaguru, aki vagyonával, vállalatirányító munkásságával nagy közéleti 60 Kellér Andor: Bal négyes páholy. Bp. I960. 19-20. Amikor Eleonora Duse Budapesten vendégszerepelt, Beöthy László. Blaha Lujza veje készített vele interjút, ami 1893. okt. 27-én jelent meg a Vasárnapi Újságban. 61 Ignotus: Blaháné halálára. Nyugat, 1926. 3. sz. 86
