G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)

II. A DUALIZMUS IDŐSZAKA 1867-1920 61 - 2. NYARALÓK

befolyásra tett szert. 1840-ben született Miskolcon, jogot végzett Pesten. Egyetemista korában még leckeadásból tengette életét, majd írni kezdett, hol politikai cikkeket, hol templomi énekszövegeket a pesti hitközség megbízásából. Verseket közölt Jókai és Vajda lapjaiban (Üstökös, Nővilág). Jókai-műveket fordított németre. Bécsi laptudósító is volt. Grosz Károllyal megindította a Pannónia című német nyelvű folyóiratot, amely a magyar irodalom külföldi megismertetésére törekedett. Az 1860-70-es években több lapnak volt a szerkesztője: Látcső, Magyar sajtó, Heti krónika, Pester Lloyd. 1872-ben belügyminisztériumi titkár lett. 1873-ban megvásárolta és jövedelmezővé fejlesztette aNeues Pester Journalt, ami a legelterjedtebb német nyelvű újság lett az országban. A budapesti zsidóság fokozatosan vált magyar anyanyelvűvé, 1880-ban még több mint 40 %-uk német anyanyelvűnek vallotta magát. Ennek köszönhették létüket és fennmaradásukat a főváros német nyelvű napi- és hetilapjai, mint például a Pester Lloyd, melyet Falk Miksa szerkesztett vagy a Bródy Zsigmond-féle Neues Pester Journal. Újítás volt a lapban, hogy fővárosi, törvénykezési, közgazdasági ügyeket tárgyalt, riportokat és folytatásos regényeket közölt. Olyan kiváló tipográfusokkal és grafikusokkal dolgoztatott, mint Kner Albert, Lengyel Lajos, Haiman György. A lap előállítására Bródy Zsigmond megalapította a Hungária Nyomdát. Szorgalmával és tehetségével nagy vagyonhoz jutott, a főváros leggazdagabb emberei közé tartozott. Ő volt az első virilista a sajtó területéről, Budapest egyik legnagyobb adófizetője volt. 1888-ban új, 4 szintes sajtószékházat épített a Váci körút (ma Bajcsy-Zsilinszky út) 34.ben, a ház tervezésével a kor divatos építészét, Quittner Zsigmondot bízta meg. Az ő tulajdona volt a Nagymező és a Mozsár utca sarkán álló telek és ház is, ahol mulató nyílt Első Fővárosi Orfeum néven. Ötvenedik születésnapján jelentős összegű kulturális és szociális alapítványokat tett: az MTA publicisztikai jutalmára, a hírlapírók nyugdíjalapjára és egy gyermekkórházra, melyet feleségéről, Bródy Adélról nevezett el. Emberbaráti gesztusáért Mikszáth Kálmán is dicsérte: „...javait, amelyet millió tollvonással szerzett, egyetlen tollvonással adja oda" - írta róla 1890-ben. Érdemeinek elismeréséül a király 1896-ban a főrendiház tagjává nevezte ki. 1906-ban halt meg, Budapesten a Salgótarján úti izraelita temetőben nyugszik.

6

2 Az 1898-ban induló helyi lap, a Gödöllő és Vidéke már említi Bródy Zsigmondot a nyaralók lak- és névjegyzékében és azt is közli, hogy a Templom-téren (ma Szabadság tér) van a nyaralója.

6

3 Feltételezhetjük, hogy ő építette az 1898-ban már álló házat és nem készen vette, mert Hegedűs László azt írja, hogy a „Bródy-féle nagy szecessziós épület nem történelmi, de erős, jó."

6

4 Elképzelhető, hogy miután a király felsőházi taggá 62 Bródy Zsigmond életrajzi adatai: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp. 1891-1914., Magyar Irodalmi Lexikon. Bp. 1994. 63 A gödöllői nyaralók lak- és névjegyzéke. GV 1898. július 24.257. 64 Hegedűs László: Ami örökre eltűnt Gödöllőn: épületek, erdők, strandok. Kézirat, 1988. GVM A 89.53.1. p. 4. 87