G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)
II. A DUALIZMUS IDŐSZAKA 1867-1920 61 - 2. NYARALÓK
zeneileg képezte és menedzselte a nála 21 évvel fiatalabb, kezdő színésznőt, majd 1865ben feleségül vette. Bár még kétszer férjhez ment később a színésznő, élete végéig viselte első férje nevét. 1866-ban Debrecenbe szerződött, ahol országos hírű primadonnává vált. Bécsi vendégszereplések is növelték tekintélyét. Szigligeti Ede, a Nemzeti Színház akkori igazgatója hívta meg Pestre, 1870-től a fővárosban játszott. 19 éves volt, amikor megözvegyült. 1875-ben férjhez ment Soldos Sándor miskolci földbirtokoshoz, akitől négyévi együttélés után elvált. 1881-ben báró Splényi Ödönnel kötött házasságot. Blaha Lujza a népszínmű műfajában mozgott a legotthonosabban. A népszínmű a 19. század második felének igénytelen drámai műfaja volt, melyet melodramatikus mese, szüntelen falusi idill, betyárromantika, sablonos, egysíkú figurák, állandó nótázás jellemzett. Tulajdonképpen énekes-táncos falusi operett volt ez a műfaj, humoros mellékalakokkal. Blaha Lujza és állandó partnere, Tamási József koronázatlan királyai voltak a műfajnak, közkedveltségük évtizedekre biztosította a népszínmű uralmát. Erzsébet királyné és Ferenc József is kedvelte ezt a műfajt, magyar specialitást láttak benne, és mindketten tisztelői voltak Blaha Lujza művészetének. „A királynő kedvét leli a magyar népszínműben - írta a Fővárosi Lapok 1868-ban -, melyet sok delnő és uraság hibás felfogásból indulva ki, le szokott nézni." 5 3 Szigligeti Ede, Abonyi Lajos, Csepregi Ferenc, Tóth Ede voltak a népszínművek sikeres szerzői. Nagyon népszerű műfajjá vált, a Népszínház ennek a műfajnak a színházaként nyílt meg 1875-ben (később a Nemzeti Színház költözött az épületbe) azon a téren, amelyet 1920-ban - a színésznő születésének 70. évfordulója tiszteletére - Blaha Lujza térnek neveztek el. A színésznő ott lakott a téren, a lakása erkélyéről rálátott a színházra. Blaha Lujza magára öltötte a szerepeket, de mindig megőrizte saját, varázsos egyéniségét. Játékának ellenállhatatlan hatása volt, sláger lett azokból a nótákból, amelyeket ő a színpadon énekelt. Blaha Lujzának fontos szerepe volt a Bach-korszakban elnémetesített főváros magyarrá tételében. Még a német ajkú közönség is inkább az ő játékát nézte, mint a német színházak előadásait. Amikor a Népszínházat összevonták a Nemzeti Színházzal, és a népszínmű műfaját kiszorította a operett divatja, akkor prózai szerepekben kellett bizonyítania. Móricz Sári fi/ro'jában a közönség és a kritika is dicsérte. Híres szerepe volt Török bíróné figurája Csepregi Ferenc A piros bugyelláris című darabjában. 1901-ben a Nemzeti Színház örökös tagjává nevezték ki. Játszott Szabadkán, Debrecenben, Balatonfüreden, Egerben, Pesten a Nemzeti Színházban és a Népszínházban. A némafilmet nem szerette, idegenkedett a filmezéstől, a hangnélküliségtől. Utolsó férje 1910-ben halt meg. 1914-től viszszavonultan élt. 1926-ban hosszú betegség után halt meg 76 éves korában. A Fiumei úti temetőben nyugszik hatalmas síremlék alatt, amely Fülöp Elemér alkotása. Blaha Lujza nevét számos tér, utca, színház őrzi szerte az országban. 53 Karcsai Kulcsár István: így élt Blaha Lujza. Bp. 1988. 83. 8з
