G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)
II. A DUALIZMUS IDŐSZAKA 1867-1920 61 - 2. NYARALÓK
Blaha Lujza gödöllői háza Gödöllőn is utcát neveztek el róla elég sajátos módon Blaháné üt néven, noha általában nem asszonynévként használta ezt a nevet, hanem Blaha Lujza néven vált ismert színésznővé. Az utcanévadás viszont teljesen jogos, hiszen Blaha Lujzának háza, telke volt Gödöllőn a róla elnevezett úton. Ma a Blaháné üt 132-138. számú telek az, ami valaha a színésznő tulajdonában volt. Eredetileg nagyobb, egészen a Lázár Vilmos útig kihúzódódott a telek. Főleg a színésznő édesanyja és két gyermeke töltötte a nyarakat a gödöllői nyaralóban. Két gyereke volt Blaha Lujzának: Blaha Sándor, aki később államtitkár és Soldos Sárika, aki színésznő lett. Blaha Lujza a naplójában írja a fiáról, Sanyiról: „Jobb is neked, édes fiam, a szünidőt Gödöllőn, az Öreg-hegyen tölteni. A nagymamáddal és a nővéreddel, Sárikával. Ott tiéd a mező, a babati erdő..." 5 4 Édesanyját Teghze doktor kezelte Gödöllőn, amikor megbetegedett. 1886 decemberében halt meg az édesanyja. 1887-ben adta el a gödöllői nyaralóját Paulay Edének, a Nemzeti Színház igazgatójának. „Beláttam, hogy enélkül is elég gondom van, és sem a háziasszonyság, sem a szőlő műveltetése nem volt nekem való." 55 A gödöllői nyári lakot Szeged városától kapott népies bútorokkal rendezték be. 5f i Blaha Lujza maga írja le, hogyan látogatta meg Erzsébet királyné egyik sétája alkalmával az ő gödöllői nyaralóját. „Évekkel ezelőtt egy szerény kis nyári lakban laktam a regényes gödöllői hegyek alatt, ahová annakidején pár heti pihenésre szoktam visszavonulni, amikor a Népszínházban az előadások szüneteltek. A nyári lakban az egyik szobát a »Piros bugyelláris«beli szoba mintájára bútoroztam be parasztos asztalokkal, tulipános ládákkal, mázas edényekkel teleaggatott fogassal. A mellette levő másik szoba falait pedig valóságos szalagerdő födte, amelyből a feliratok aranyos betűi kandikáltak ki, mint a lombokon keresztülszűrődő napsugarak." Egy alkalommal, amikor a művésznő családjával együtt éppen Pesten tartózkodott, és a személyzet nagytakarítást végzett a nyári lakban, arra sétált Erzsébet királyné, és megcsodálta a színpadias berendezést a sokszínű szalagerdővel együtt. 5 7 Később a szomszédban lakó Kaffka László tulajdonába került a híres bútor, melyet az 1926-os gödöllői Járási Kiállításon bemutattak a premontrei gimnáziumban, melynek látványa elgondolkoztatta az újságírót: „Önkéntelenül vetődik fel a gondolat, ennyi elszórtan szanaszét elkallódó értéket látva: miért nincs Gödöllőnek még egy állandó múzeuma, amelyben ez a sok-sok kincs megőriztetnék?" 5 8 54 Blaha Lujza naplója. I. m. 172. 55 Uo.214. 56 Magyar Kázmér: Emlékezés Vidák Béláról. GH1935. okt. 6.1-2. 57 Blaháné sajátkezű leírása Erzsébet királyné látogatásáról. Kézirat. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. Lelt. sz. 53.2301.4.; Ld. még Kéry Gyula: Blaha Lujza élete. Bp. 1896. lapszám nélkül.; Karosai Kulcsár István: így élt Blaha Lujza. Bp. 1988.168-169. 58 Séta a kiállításon. GV 1926. aug. 4.1. 84
