G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)

BEVEZETÉS

BEVEZETÉS Gödöllő első okleveles említése 1349-ből való, mely szerint Nagy Lajos király gyermekkori nevelőjének, Pohárnok Péter udvari vitéznek adományozta a települést és a hozzá tartozó földeket, erdőket. Gödöllő címerének állandó eleme mindig a pelikán madár volt. A kicsinyeit saját vérével tápláló madár, mely az önfeláldozás jelképe, jól szimbolizálja Gödöllő viszontagságos, a történelem folyamán állandóan megújulásra kényszerülő múltját. Történetét mindenkori földesurai írták. A többször gazdát cserélő falu a török idők alatt szinte teljesen elpusztult. Hamvay Ferenc volt az első földesúr, aki Gödöllőn is lakott a központban fölépített kúriájában (1662). Döntő fordulatot jelentett a település életében, amikor Grassalkovich Antal (16941771) lett a vidék tulajdonosa. A tüneményes pályafutású barokk főúr Gödöllőt választotta kiterjedt birtokai középpontjául, nagyívű fejlődés lehetőségét nyitva meg ezzel a település előtt. Itt építette föl pompás barokk kastélyát, mely építészeti és történeti szempontból egyaránt jelentős, 1751-ben Mária Terézia is meglátogatta. Grassalkovich Antal jó ízlésű és bőkezű mecénás is volt. Kora kiváló építészeivel és szobrászaival dolgoztatott (Mayerhoffer András és János, Martin Vogerl, Gföller Jakab). A mai Gödöllő műemlékeinek jó része Grassalkovich korából származik. Ezek közül a legjelentősebb - a kastélyon kívül a máriabesnyői kegytemplom, mely neves bücsújáróhely. Grassalkovich szlovák és német mesteremberek betelepítésével oldotta meg az építkezésekhez szükséges munkaerőutánpótlást. Ennek következtében a korábban színmagyar és református lakosság vegyes nemzetiségűvé és vallásává vált. és létszáma is hamarosan megkétszereződött. Vásártartási joggal rendelkező mezőváros lett Gödöllő 1763-ban. Vásárai és földrajzi fekvése miatt mindig központja volt a környéknek. Gróf Grassalkovich Antal halála után az immár hercegi rangra jutott fia és unokája, II. és III. Grassalkovich Antal a műpártolásban igen, de az ésszerű gazdálkodásban nem bizonyultak méltó utódnak. Grassalkovich III. Antal adományozta azt a telket a fővárosnak, amelyen a Nemzeti Múzeum és az első Pesti Nemzeti Színház épült. Nagyapja hatalmas és jól gondozott gazdaságát viszont elhanyagolta, elherdálta, 1841-ben bekövetkezett halála a Grassalkovichok kihalását jelentette. Amilyen váratlan és káprázatos volt ennek a nemesi családnak a föltűnése a magyar történelemben, ugyanolyan gyors és meglepő volt az eltűnése is. A gödöllői kastélyt előbb báró Sina György, egy görög származású bankár vásárolta meg, majd az ingatlan egy belga bank tulajdonába került. 7