G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)

II. A DUALIZMUS IDŐSZAKA 1867-1920 61 - 1. A KIRÁLYI NYARALÓHELY

család otthona című könyvét, amely Erdélyi Mór fotóival együtt kiválóan dokumentálja a kastély épületének és belső berendezésének állapotát a királyi korszakban. 1898-ban Erzsébet királyné halála után adta ki Erzsébet királyné Gödöllőn című füzetét. Dr. Teghze Lajos (1852-1932) ötven évig volt orvos Gödöllőn. Elismerte a királyi udvar és a toszkánai nagyherceg is.

1

4 Harmos Ilona gyerekként komikus jelenségnek látta: „Kicsi bácsi, nagy a hasa és nagy a kalapja. Olyan apró léptekkel tipeg a nagy kalapja alatt, mintha a két lába egymáshoz volna kötve, vagy mintha egy nagy csiperkegomba lassan megindulna az erdőben."

1

5 Sík Sándor finomabban szövi alakját a Gödöllőre emlékező versébe: „Az öreg király zöld vadászruhában Ül a kocsin egy másik öregúrral. (A toszkánai nagyherceg lehet: Jóbarátom, a csendőr azt beszéli.) De lám, mindjárt a második kocsin Ott ül az öreg doktor: Thegze bácsi! Ugyan volna-e most is a zsebében Aranypapiros lágy szaloncukor?"

1

6 Szolgálataiért Ferenc József egy szép, 1913-ban készült, bronz, szecessziós kaput ajándékozott Teghze doktornak, Csányi Károly munkáját.

1

7 Előfordultak persze olyan esetek is, amikor nem hízelgően nyilatkoztak Teghze doktorról. A Gödöllő és Vidéke számolt be arról, hogy egy Gödöllőn nyaraló budapesti űriasszony rosszul lett, és orvosi segítséget akartak hívni hozzá. A járási orvos aludt, és a cselédje nem keltette föl. A másik orvos Teghze Lajos volt, aki ígérte, hogy majd elmegy, de három óra múlva sem érkezett meg, végül az utcai járókelők siettek a hölgy segítségére. Mint később kiderült, a Gödöllőn vadászó toszkánai nagyhercegnél állt készenlétben Teghze doktor mint a herceg nemrég kinevezett háziorvosa. „Minden esetre sajn[álat]os állapot, hogy olyan városban, ahol hét14 Hovhannesian Eghia: Gödöllő a múltban és most. Gödöllő, 1933. 95. Vezetéknevét kétféleképpen írják: Thegze és Teghze, a sírján Teghze szerepel ezért ezt tartom helgesnek, de az idézetekben előfordulhat a másik változat is. 15 Kosztolányi Dezsöné Harmos Ilona: Burokban születtem. Budapest, 2003. 36. 16 Sík Sándor: Gödöllő. In: S. S.: A magam módján. Válogatott költemények. Budapest, 1996.133-134. 17 Ez a kapu a Szabadság téren álló szolgálati lakás bejárati ajtaja volt, utoljára Epres János iskolaigazgató és családja lakott a házban. A ház lebontásakor került be a kapu igen rossz állapotban a Gödöllői Városi Múzeumba, jelenleg az állandó helytörténeti kiállításban látható. Csányi Károly: Szecessziós bronz kapu, 1916 Gödöllői Városi Múzeum ÓQ