G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)

II. A DUALIZMUS IDŐSZAKA 1867-1920 61 - 1. A KIRÁLYI NYARALÓHELY

száz budapesti család lakik nyaranta, akár egy egész utca elpusztulhat, amíg a nagyherceg úr »háziorvosának« kedve telik orvosi és emberbaráti kötelességét teljesítenie."

1

8 Almási Balogh Tihamér (1838-1907) homeopata orvos, író Gödölló'n írta két színművét. Arany János biztatására kezdett el írni, gyakorló orvosként Aradon telepedett le, majd 1870-ben visszatért Budapestre. Különböző lapokban jelentek meg tárcái, cikkei. Almási Tihamér néven publikált. Az 1870-1880-as évek egyik legismertebb színpadi szezője volt. A Czigány Panna című 3 felvonásos népszínművét Gödöllőn írta 1883. július 20. és augusztus 8. között. A Sári néni című 3 felvonásos eredeti népszínmű kézirata szintén Gödöllőn keletkezett 1884-ben.

1

0 Zilahi Kiss Béla (Junius) (1857-1911) irodalomtörténész, újságíró, Szabó Dezső nagybátyja Gödöllőn halt meg és itt van eltemetve. A kolozsvári református főiskola után bölcseletet, teológiát, jogot hallgatott a budapesti egyetemen. Dolgozott az Országos Levéltárban, a kolozsvári egyetemi könyvtárban, tanított Sopronban, majd a kolozsvári színház főrendezője és dramaturgja lett. Több fővárosi lapba dolgozott, könyvismertetéseket, tanulmányokat, cikkeket közölt, de a Junius néven publikált tárcáival vált ismertté. 1911. július 25-én halt meg váratlanul Gödöllőn. Nem volt beteg, kertjében öntözgette virágait, rendezgette könyvtárát, mielőtt rosszul lett és meghalt. 56 éves volt. írói munkásságának nagy részét a Vasárnapi Újságban fejtette ki, ott jelentek meg rendszeresen az írásai. Anyagi gondok, családi problémák nehezítették az életét. Szerény jövedelme nem állt arányban tehetségével. Az írásban nemcsak kereseti lehetőséget látott, hanem lelki igénye volt rá. Öreg bohémként élt utolsó éveiben. Gödöllőn mély részvétet keltett a halálhíre, mert az egész község szeretettel vette körül a kedélyességéről ismert írót. Az Újságírók Egyesülete költségén temették el 1911. július 27-én a református temetőrészen. 1914-ben tisztelői, élükön Ritter Károly főerdőtanácsossal és Balogh Miklós erdőszámtanácsossal gyűjtést rendeztek és annak eredményeként egy terméskőből emelt piramist állítottak Zilahi Kiss Béla sírjára 1914. április 24-én.

2

0 Gödöllőn született Balogh József (1893-1944) klasszika-filológus, Szent Ágoston specialista. A nagykárolyi születésű Balogh Ármin tanár és a nagyvázsonyi születésű Reinitz Paula gyermeke 1893. június 12-én látta meg a napvilágot Gödöllőn, ahol nyári lakása volt a családnak.

2

1 Balogh Józsefet, aki főtitkára volt a Magyar Szemle Társaságnak és a Hungarian Quarterly és a Nouvelle Revue de Hongrie szerkesztője, a német megszállás első napjaiban a Gestapo emberei gyilkolták meg.

2

2 18 GV 1898. augusztus 14. 283-284. Lapszemle-rovat, az Esti újság 1898. aug. 4-i száma nyomán. 19 OSZK Színháztörténeti Tár lelt. sz. V. 1575/1976.; V. 1599/1976. 20 Zuboly: Zilahi Kiss Béla. Vasárnapi Újság, 1911. aug. 6. 636.; Zilahi Kiss Béla halála. GV 1911. júl. 27.3.; -zay: Junius. GH 1911. júl. 30. 3.; Junius síremléke. GV 1914. ápr. 26. 3. 21 Györe Zoltán: Gödöllő lakosságának leszármazási rendje az anyakönyvek alapján, a kezdetektől 1906. december 31-ig. Kézirat. Gödöllő, 1996. Izraeliták 165. Köszönöm dr. Farkas Jenőnek, hogy Balogh Józsefre felhívta a figyelmemet. 22 Haraszti György (szerk.): Vallomások a holtak házából. Bp. 2007. 479.