G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)

I. A MEZŐVÁROS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI EMLÉKEI A kezdetektől 1867-ig - 1. A GRASSALKOVICHOK SZEREPE GÖDÖLLŐ KULTURÁLIS ÉLETÉBEN

A szerzetes később módosította a verset, de valószínűleg már nem tudott változtatni a kegyvesztettségén, melyet az első változattal vívott ki a grófnál. Congeries lapidum multo congesta laboré Nec ruet, nec istas alter habebit opes. Kőhalmaz sok fáradsággal gyűjtve rakásra Megmarad és idegen nem lesz a birtokosa.

5

3 Bárányi László, aki Nógrád vármegye főjegyzőjének patvaristájaként, 22 éves korában vett részt a fogadáson, Heverés párnája című verses önéletrajzában számolt be a királynő gödöllői látogatásáról: Voltam Patvarista Darvas József Urnái Nógrád Vármegyei Fő Nótáriusnál Ezer hét-száz negyven kilentzben, ötvenben S véle a Diaetán melly volt ötven-egyben A hol Grasalkovits a Gróf és Fő Ispán Meg engedvén lettem Jurassor a Táblán Itt létemben történt, Király engedelmes A Nagy Therésia leve oly kegyelmes Gödöllőbe le-jött mulatni Felségét S itt nézte örömmel Magyari Hivségét. Ott is vatsorála, de mi több meg hála, Más nap a Gazdától mosolygón el-vála Melly Solemnitásra Fő Ispány ki nyervén Hogy Test őrző légyen Nógrád sátort vervén Ennek Fő Nemessi az Ételt fel-vették Felséges Asszonyunk Asztalára tették Kiknek száma közzé hogy már jegyeztettem, Az étket hordani és is segítettem.

5

4 A Grassalkovichok temetése, de különösen az első Antalé, az egyházi propaganda és reprezentáció megnyilvánulásának kitűnő alkalmai voltak. A barokk korra jellemző színpadias pompával zajlottak ezek a gyászszertartások, amelyek valóságos képzőművészeti, irodalmi és szónoklati remekművekből megkomponált előadások formáját öltötték. A temetési szertartások részletes leírását a kastélykápolna és a máriabesnyői kapucinusok História Domusából ismerhetjük. 53 Odrobertyák János: Gödöllő hajdan és most, i. m. 62. 54 Bárányi László: Heverés párnája az az A 'ki nem munkálkodik ne is egyék. Diószeg, 1789.15-16.