G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)
III. A HORTHY-KORSZAK 1920-1945 - 6. A KITELEPÜLŐ - OTTLIK GÉZA (1912-1990)
hasonlítani, képtelen volt egy rossz mondatot leírni. Jólfésült, természetes, ép magyar mondatokból álló szövegeket alkotott. 30 5 Gödölló'n fordította még Evelyn Waugh Utolsó látogatás című regényét (1948), Gottfried Keller néhány rövid történetét (Falusi Romeo és Júlia, Amrainné és a legkisebbik fia, a Ruha teszi az embert, 1950), Howard fast Névtelenek balladája című történelmi regényét (1951) és Arnold Zweig Verdun iskolája című művét (1954). A fordítás mechanikussá, gépiessé váló lelki robotja a hosszú évek alatt kimerítette. „Dickens viszont kölcsönadta a fordítónak fáradsága fejében a lelkét: azoknak az éveknek a lidércnyomásos irrealitásából menedéket nyújtott az ő városában." 30 6 Ha tárgyilagosan akarjuk összegezni Ottlik és Gödöllő kapcsolatát, akkor meg kell állapítanunk, hogy azt az ambivalencia jellemzi. Az író több megnyilatkozásából az elidegenítés, a távolságtartás kényszere olvasható ki. Itt van mindjárt az a bizonyos monostor, amelyről a helységet is elkereszteli. Még a helyi lakos is töprengeni kezd, hol is van nekünk monostorunk, mire gondolhatott az író? Két egyházi központ volt Gödöllőn Ottlik idején: 1763 óta a kapucinus kolostor a máriabesnyői templom mellett és 1924-től a premontreiek próbálták újra felépíteni a Trianonnal elvesztett jászói rendi központjukat. Ottlik valószínűleg a premontreiekre gondol, amikor monostorról beszél, bár a település lakóinak tudatában elsősorban középiskolaként és nem rendi központként él az intézményegyüttes. Vagy a Thegze utca esete. Az egész gödöllői harminc év jellemzésére használja ezt az utcanevet, ami az égvilágon semmit sem jelent neki, soha végig nem ment rajta, semmi köze nem volt hozzá. Noha ezt az utcát dr. Thegze (helyesen: Teghze) Lajosról, Ferenc József gödöllői háziorvosáról nevezték el, mivel ott volt a villája. Bánja a fene! Kit érdekel? - replikázna Ottlik. Úgy tesz, mintha nem érdekelné sem az utca története, sem a település históriája. Ő és Gödöllő - már eleve rosszul indult ez a viszony: ráerőszakolták. Az édesanyja egyedül döntötte el, hogy megveszi a gödöllői házat, a fia véleményét meg se kérdezte. ,A nagy kopernikuszi, newtoni, einsteini fordulatnál nem kisebb, nem jelképes, konkrét fordulatot tett meg az ember világával anyám vakmerősége, amivel a lakást Monostorra helyezte át..." 30 7 Ráadásul el kellett adniuk a budai lakásukat, hogy a gödöllői házat meg tudják vásárolni. Tehát az addigi otthon feláldozásával járt együtt ez a lépés. „Nem voltam felkészülve Buda elvesztésére" - írja Ottlik. 30 8 Júdáspénznek nevezi azt az összeget, amelyet a budai lakásért kaptak és amelyen részben vették a gödöllői nyaralót. A kamasz árulásnak érezte a szülői döntést. Az édesanyja azonban bölcsen azzal vigasztalta, hogy hátha egyszer jó lesz még, hogy van fedél a feje fölött. 30 9 S neki lett igaza. 1946 és 1954 között 305 Lengyel B. K/932. 306 Próza, 176. 307 Buda. 214. 308 Buda, 178. 309 Buda, 210. 328
