G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)

III. A HORTHY-KORSZAK 1920-1945 - 1. GYÜTTMENTEK ÉS IRREDENTIZMUS TRIANON UTÁN

megcsonkítóival szemben ma még tehetetlenségre vagyunk kárhoztatva, s ha módunk lenne is rá, hogy a Török Ignác vértanú tábornok hamvait hazaszállítassuk, azt hiszem, az oláhok meg nem engednék. Mert egy ilyen visszatérés az ő revízióellenes propagandájuknak rendkívül sokat ártana. Ők az egész sírfeltárást szeretnék meg nem történtté tenni, agyonhallgatni. Más oldalról pedig ügy gondolom, nem lenne helyes ezeknek a hamvaknak a hazaszállítása. Sokakban - odaát is, itt is - azt a hitet kelthetné, hogy belenyugodtunk a trianoni mészárlásba. Már a hősök hamvait is hazahozzák. Mikor pedig ők ott is otthon vannak. Haza! Hiszen nekünk ott is haza van. Itt is, odaát is úgy érezzük, ügy tudjuk, hogy nekünk oda egyszer »haza« kell menni."

2

1 Nem tudni, hogy az ilyen és ehhez hasonló irredenta húrok pengetése miatt vagy egyszerűen csak nemtörődömségből, hanyagságból, de végül is nem hozták haza Török Ignác hamvait. Sidó Lajos Erdélyből jött tanár és iskolaigazgató saját pénzén csináltatott egy kis bronz mellszobrot Török Ignácról az akkor Gödöllőn élő fiatal Csikász László (1904— 1979) szobrászművésszel. Ezt a szobrot az Alvégi iskola előtt szerette volna felállíttatni az ifjúság okulására. Nem sikerült azonban összegyűjteni a talapzat elkészítéséhez szükséges 2-300 pengőt. Az 1930-as évek elején mindössze annyi történt, hogy az alvégi iskola melletti utcát Tégla utcáról átkeresztelték Török Ignácra, de már az iskola falára nem került föl ez a név. Végül is 1935-ben állították föl ezt a kis bronzszobrot a Hősök ligetében az I. világháborús emlékművd szemben. A kisméretű szobor egy aránytalanul nagy fehér márvány talapzatot kapott, „TÖRÖK IGNÁCZ GÖDÖLLŐ SZÜLÖTTÉNEK A VÉRTANÚNAK" felirattal. Pár év múlva a polgárok és az elöljáróság is ügy gondolta, hogy Török Ignácnak méltóbb emlékművet kellene kapnia, ezért 1940-ben gyűjtést indítottak egy nagyobb méretű emlékmű érdekében. A háborús időszak miatt az adományok lassan csordogáltak, s egy idő után elhalt a kezdeményezés. A szobor életében döntő fordulatot hozott az 1943-as év, ami a dzsembori 10 éves évfordulóját jelentette, és ebből az alkalomból egy cserkészszobrot kívántak felállítani éppen a Török Ignác szobor melletti területen. A két szobor azonban nem illett egymás mellé. így 1943 októberében levették a Török Ignác szobrot, mondván, hogy annak egy megfelelőbb helyet keresnek. Ezt a helyet csak 1949-ben találták meg, ekkor felállították oda, ahová Sidó tanár űr eredetileg szerette volna, az Alvégi iskola mellé a Török Ignác utca elejére, és itt nyerte el végső helyét.

2

2 Az irredentizmus jegyében újult meg 1941-1942-ben Máriabesnyőn a felső- és az alsó templom belseje. Bögözi Vilmos Márton Lajos festőművészt bízta meg a templom freskóinak elkészítésével, „...az egész belső díszítésben és freskókban, mindenhol az országépítő magyar gondolat uralkodik."

2

3 Az egyik nagy freskó a magyar revíziót ábrázolja a kegytemplom mennyezetén, a másik pedig a magyar kapucinust, Brindizi Szent 21 P. Sz. В.: Ezredes-tábornok. GV 1933. febr. 26.2. 22 Török Ignác emlékezete. GH1935. okt. 13.2-3.; Л Jamboree emlékmű. GH 1943. okt. 17. 3.; A Jamboree emlékmű. GH 1943. okt. 24.2. 23 Zarándoknaptár 1942. Máriabesnyő, 31. 207