G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)
III. A HORTHY-KORSZAK 1920-1945 - 1. GYÜTTMENTEK ÉS IRREDENTIZMUS TRIANON UTÁN
Lőrincet, amint Csókakőnél győzelemre vezeti a keresztény magyar sereget a törökök ellen. A szentélyben lévő falkép a kegyszobor megtalálásának történetét jeleníti meg. Márton Lajos - a középkori festők szokásához híven - a különböző falképeken megörökítette azokat a világi és egyházi személyeket, akik támogatták a templom felújítását: Horthy Miklósnét, Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímást, dr. Bresztóczy Miklóst, dr. Németh Sándort. Az alsó templom faldíszei és színes üvegablakai is ekkor készültek Márton Lajos festőművész munkájaként. Az egész nagy beruházás hetvenezer pengőbe került, melyet miniszteri, állami, vármegyei segítséggel sikerült összegyűjtenie Bögözi Vilmos házfőnöknek. 2 4 Az orgonakarzat feletti ívben zarándokok csoportja látható, és a jobb oldali jelenet közepén sötét öltönybe, nyakkendőbe öltözött alakban valószínűleg Endre Lászlót festette meg a művész. 2 5 Múzeum alapítására az 1940-es években is tettek kísérletet. Dr. Berente István (1887-1958): községi orvos, helytörténet-kutató monográfiát írt Gödöllőről és egy múzeumi gyűjteményt hozott létre. Orvosi diplomáját 1910-ben szerezte Budapesten. 1913-ban telepedett le Gödöllőn. 1920tól lett ügyvezető községi orvos, ezenkívül tb. járásorvos, a m. kir. koronauradalom orvosa, a premontrei gimnázium iskolaorvosa és egészségtan tanára volt. Aktívan részt vett Gödöllő közéletében: tagja volt a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége gödöllői fiókja és az 1871-ben alapított Gödöllői Kaszinó tisztikarának. 1950 után az agrártudományi egyetem orvosaként dolgozott, 47 év gödöllői szolgálat után 1958 tavaszán ment nyugdíjba. A Gödöllői Hírlapban 1940-1941-ben részletekben jelentette meg a Gödöllőről és környékéről szóló tanulmányát, 2 6 amelyben az 1867-es kiegyezésig követi nyomon Gödöllő történetét. 1942-ben Egyházművészeti és Történeti Múzeumot rendezett be a kastélyban Királymezei Tibor plébános támogatásával. Horthy Miklós kormányzó, a kastély akkori használója biztosította a helyiségeket. A Nemzeti Múzeum igazgatója akkor éppen gróf Zichy István volt, aki az első világháború előtt tagja volt a gödöllői művésztelepnek, ő négy hatalmas, keményfából faragott, üveges vitrint bocsátott a múzeum rendelkezésére. Pest Vármegye - melyet Endre László alispán, volt gödöllői szolgabíró képviselt a megnyitó ünnepségen - anyagi támogatással, a korona24 Máriabesnyői História Domus II. 1942.162-163. 25 Mélykúti Csaba-Mélykúti László: A gödöllői izraelita hitközség és ótemető története 1852-1945. Gödöllő-Budapest, 2004. 40-41. 26 Tanulmányok Gödöllő és környékének történetéből. Cikksorozat. GH1940. ápr. -1941. nov. 23., Id. még Gödöllő egészségügyi viszonyai. In: Hovhannesian Eghia: Gödöllő a múltban és most. Gödöllő, 1933. 87-95. Dr. Berente István (1887-1958) községi orvos 208
