G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)

III. A HORTHY-KORSZAK 1920-1945 - 1. GYÜTTMENTEK ÉS IRREDENTIZMUS TRIANON UTÁN

1935 nyarán ülést tartott az Országzászló Bizottság, hogy az immár tengeri kígyóvá lett ügyben határozzon. Az ülésen részt vettek: Schlager Árpád apátplébános, ifj. dr. Szabó Aladár református lelkész, Nagy Sándor kormányfó'tanácsos, Krause Dezsó' miniszteri tanácsos, Gáli Imre nyug. méhészeti főfelügyelő, Kilián Frigyes vármegyei bizottsági tag, Béky Ferenc, a Gödöllői Hírlap főszerkesztője és a község képviseletében Hajlamász János főjegyző és Stróbel János bíró. Eldöntötték, hogy a felállított emlékművet lebontják és egy másik helyen egy másik országzászlót állítanak föl, mert a területet nem lehet parkosítani és a mű esztétikai szempontból sem nyerte el a lakosság tetszését. Nagy Sándor készítette el az új emlékmű tervét. „Ennek az új tervnek a művészi elgondolása messze túlszárnyalja a régit, égbe emelkedő karcsú, kettős kereszttel díszített kőoszlopa már a rajzban is eklatánsan képviseli az irredenta gondolatot" - írta a helyi sajtó. Noha voltak olyan bizottsági tagok, akik nem értettek egyet a költséges akcióval, ennek ellenére a közadakozásból épült országzászlót órák alatt lebontották a Ferenc József téren és egy új emlékművet emeltek a budapesti országút és a kastélykápolna közötti téren, ahol ma is áll. „Lengjen tehát az országzászló a kies Gödöllő templom terén, szítsa állandó lobogásra a magyar önérzet, a magyar öntudat tüzét és legyen el nem múló ékesszólás a megtaposott, de egyszer dicsőséggel feltámadó magyar igazság mellett" - mondta dr. Stuhlmann Patrik premontrei kanonok avató beszédében 1935. október 6-án. A faragatlan terméskőből emelt kúp oldalán zászlórúd található, elején süllyesztett fehér márványtábla, melyen két angyal tartja a magyar címert. A felső részen ívesen elhelyezett évszám: 1914-1918, a címer alatt pedig a következő szöveg olvasható: „Magyarnak lenni / annyi, mint / büszkébben / tűrni másnál."

2

0 Irredenta érzelmeket mozgatott meg a Török Ignác szobor állítása is. Török Ignác kultusza Gödöllőn elég későn kezdődött el. Aradon 1932-1933-ban találták meg - a többi kivégzett magyar tábornok tetemével együtt - Török Ignác maradványait, melyek most az aradi emlékoszlop kriptájában nyugszanak. A kihantolás híre Gödöllőre is eljutott, és megmozgatta az emberek fantáziáját. Gödöllő község elöljárósága mozgalmat indított abból a célból, hogy szállítsák haza Török Ignác hamvait a szülőfalujába. A tervek szerint a római katolikus temetőben a Honvéd emlék előtt helyezték volna örök nyugalomra. A Török Ignác vértanú tábornok hamvai hazaszállítása ügyében kiküldött bizottságnak tagja volt többek között Endre László főszolgabíró és Schlager Árpád m. kir. kormányfőtanácsos, apátplébános. Ám nem mindenki támogatta a hazahozatal ötletét. A Gödöllő és Vidéke 1933. február 26-i cikkének írója szerint Török Ignác megérdemelné, hogy szülőfaluja örök emléket állítson az ő dicsőségének. „Az aradi vesztőhelyen feltárt sírokban örök álmukat alvó nemzeti hősök emléke iránt minden magyarnak fel kell éreznie, s bizonyosan fel is érez, s ez az érzés csak annál erősebb, mert országunk 20 -sian: Helyet a magyar zászlónak. GH 1933. máj. 21.1.; GH 1934. szept. 2. 2.; GH 1934. szept. 16. 3.; Az Országzászló bizottság ülése. GH 1935. júl. 28. 3.: Dr. Hovhannesian Eghia: Még egyszer az országzászló. GH 1935. szept. 8.1-2.; GH 1935. okt. 13. 1. 208