G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)
I. A MEZŐVÁROS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI EMLÉKEI A kezdetektől 1867-ig - 1. A GRASSALKOVICHOK SZEREPE GÖDÖLLŐ KULTURÁLIS ÉLETÉBEN
riae. 1763 vagy Kollár Ádám Ferenc munkája: Históriáé jurisque publici regni Ungariae amoenitates I-II. Vindobonae, 1783. A könyvtár három magyar könyve: a Nádasdy-féle Mausolaeum Horányi Elek magyar fordításában: Magyar Országnak hatalmas és ditsőséges királyainak és első vitézkedő kapitányainak emlékeztető koporsó épülete. Buda, 1773., P. Jaroslaus: Keresztény esztendő, azaz minden episztolák és evangéliumok. Buda, 1771. és Kónyi János: A böltsességnek és jó erköltsnek könyve a kegyes ifjúságnak a tisztelendő öregségtől nyerít ajándéka. Pozsony, 1774. Megtalálhatók ebben a könyvtárban a francia felvilágosodás legjelentősebb íróinak: Diderot, Rousseau, Montesquieu, Voltaire-nek a művei, a korszak neves színpadi szerzőinek: Corneille, Racine, Moliére, Marivaux-nak a darabjai. A 18. század egyetlen neves francia, angol vagy német szerzője sem hiányzik a könyvgyűjteményből: Pascal, Rabelais, La Fontaine, Mme de Staél, L'Abbé Prévost, Marmontel éppúgy jelen van, mint Fielding, Kotzebue. Több II. Rákóczi Ferenccel és szabadságharcával foglalkozó mű is szerepel a katalógusban, ezek a munkák francia nyelven íródtak. A legtöbb könyvet Londonban és Párizsban adták ki, de Hága, Amszterdam és néha Buda is szerepel a könyvkiadó városok között. A szépirodalmi műveknél elenyészően kevés verseskötet található. A 18. század divatos irodalmi műfajának számító leveleket és memoárokat külön fejezetben sorolták fel. Jó ízléssel összeállított, igényes könyvtár. Lehet, hogy ebben szerepet játszottak azok a könyvek, amelyek a könyvtárral kapcsolatos szakirodalom körébe tartoztak: Bibliothéque des Gens de Cour (Az udvari emberek könyvtára) (Párizs, 1732.) vagy a Conseils pour former un Bibliothéque (Tanácsok könyvtár kialakításához) (Berlin, 1750.). Legfeljebb azon csodálkozhatunk Grassalkovich I. Antal esetében, hogy egy Magyarországon élő, magyar földesúrnak a könyvtárában ilyen kevés magyar nyelvű könyv szerepelt. Nemességünk ebben a korszakban sokat áldozott a nemzeti építészet, képzőművészet, zene európai színvonalú fejlesztése érdekében, de szinte semmit a nemzeti irodalomért. Egyébként is ez egy apályos korszaka a magyar irodalomnak, nem születtek kiemelkedő művek, nem voltak kiugró alkotók. A magyarországi barokk reprezentatív műfaja az önéletírás, memoár és a napló (Bethlen Miklós, II. Rákóczi Ferenc, Árva Bethlen Kata önéletírásai). A magyar rokokó két nagy alakja, Faludi Ferenc és Mikes Kelemen külföldön kapta az impulzust, ott kezdett el alkotni, sőt Mikes leveleit a kortársak nem is ismerhették, mert csak később jelentek meg itthon, tehát nem hathatott a saját korában. A század legkeresettebb kiadványa a kalendárium volt. 2 3 A Grassalkovichok pozsonyi könyvtárában is számos Budán kiadott kalendáriumot tartottak 1794-től 1834-ig a katalógus tanúsága szerint. A magyar irodalomnak, könyvkiadásnak gróf Grassalkovich Antal is - a többi magyar nemeshez hasonlóan - csak csekély mértékben volt támogatója. Egy-két ilyen eset ismeretes. A máriabesnyői kapucinus kolostor évkönyveinek feljegyzései szerint Grassalkovich sokat áldozott imádságos és énekes könyvek nyomtatására. Nem sokkal halála előtt ő nyom23 Klaniczay Tibor (szerk.): A magyar irodalom története. II. 1600-tól 1772-ig. Bp. 1964. 395., 506., 508. - Kosáry Domokos: Művelődés... i. m. 52.
