G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)

I. A MEZŐVÁROS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI EMLÉKEI A kezdetektől 1867-ig - 1. A GRASSALKOVICHOK SZEREPE GÖDÖLLŐ KULTURÁLIS ÉLETÉBEN

tatta ki és köttette bó'rbe Szenczi Jaroslaus besnyó'i kapucinus atya Keresztény Esztendő azaz Minden Epistolák és Evangéliumok című könyvét.

2

4 S valóban ez a kiadvány a II. Grassalkovich Antal katalógusában szereplő' három magyar könyv egyike, 1771-ben adták ki Budán. A gróf halála után feleségét, Klobusitzky Teréziát „emelkedett vallásos érzelem vezérelte", amidőn Jaroslaus atya németről magyarra fordított „erkölcsös irányú" könyvét osztogatta a római katolikus, református és evangélikus felekezet hívei között.

2

5 Egy másik eset abból az időszakból való, amikor Grassalkovich (1751-től) Nógrád megye főispánja volt. Perliczy János Dániel, a megye neves tisztiorvosa szeretett volna kiadni egy művet 1761-ben, korán elhunyt fia hagyatékából. Grassalkovichot kérte meg, hogy fedezze a mű kiadási költségeit, s ennek fejében neki dedikálva jelent volna meg a könyv. Grassalkovich azonban megtagadta a támogatást. A gróf magatartása azonnal érthetővé válik a tervezett kiadvány témájának ismeretében: Juridicus tractatus de collatione, abalienatione et aquisitione bonorum, pro fidelibus servitiis facta, methodo per axiomata, scholia, theoremata, et problemata mathematicis familiari elaborato, authore Jo. Carolo Perliczy Nob. Hung. Inch Neogr. Comit. jur. assessore utriusque fori per Hungáriám advocato, azaz Jogtudományi értekezés a birtokoknak hű szolgálatokért való adományozásáról, elidegenítéséről és szerzéséről, matematikai módszerrel kidolgozva, axiómákba foglalva, rövid magyarázatokkal, elvekkel és kifejtett problémákkal Perliczy János Károly magyar nemes, Nógrád vármegye esküdtje és mindkét tábla ügyvédje által.

2

6 Ez a téma túlságosan közelről érintette Grassalkovichot, a Neoacquistica Commissio elnökeként saját javait is többnyire a tanulmányban ecsetelt módon szerezte, és mindenféle pletykára adhatott volna okot, ha éppen ő támogatja ezt a kiadványt. A barokk főúr irodalmi kalandja A nemzeti irodalom támogatásaként, a magyar nyelv ügyéhez való hozzájárulásként kell értékelni a gróf irodalmi kalandját, a 400 aforizmát-maximát tartalmazó művet, mely a Grassalkovich Antal Beteges és unalmas gondolatai címet viseli. A szerző feltehetően nem a provokálás szándékával adta ezt a címet elmeszüleményének, hanem teljesen komolyan gondolta azt, művéről alkotott legőszintébb véleményét fejezte ki a címadással. Az irodalom szerepe, helye, társadalmi megítéltsége a 18. században lényegesen különbözött a maitól. Az irodalomnak ekkor még nem voltak intézményesült formái (irodalmi szalon, irodalmi társaság, írószövetség) Magyarországon, csak egyéni művelői. Az írás főurak és főpapok úri passziója volt, a szó szoros értelmében. 24 Bartal Ince: Máriabesnyő története. Esztergom. 1929. (2. kiadás) 27. 25 Odrobenyák János: Gödöllő hajdan és most. i. m. 101. 26 Heltai János: Egy Grassalkovich Antalhoz szóló könyvajánlás. Kézirat. 1978. GVM A 89.10.1.1-4.