G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)

I. A MEZŐVÁROS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI EMLÉKEI A kezdetektől 1867-ig - 1. A GRASSALKOVICHOK SZEREPE GÖDÖLLŐ KULTURÁLIS ÉLETÉBEN

részesítő stílust képviselte. Négyoldalú volutás talapzaton áll a pilléroszlop, s ennek tetején a magasban szinte lebeg a könnyed Mária-oszlop. A párkány négy sarkán pestises betegeket ápoló szentek szobrai álnak, az alsó rész oldalain pedig Mária életéből vett jelenetek láthatók domborművek formájában latin nyelvű, magyarázó feliratokkal. Ovális alakban áttört mintájú kőrács fogja közre a szoboregyüttest. Vályi András 1799-ben megjelent könyvében szintén felsorolja Gödöllő nevezetességei között a Mária-oszlopot „az előtte lévő ugró kúttal egyetemben",

7 a 18. században tehát szökőkút is állt a szobor előtt. A kastély bejáratával szemben álló szobor homlokfrontján oltármenza is található, kijelölve ezzel a templomi körmenetek útvonalát. A Kálváriát is 1771-ben kezdte el építeni Grassalkovich Antal, halála miatta fia fejezte be 1775-ben feltehetően Mayerhoffer János kivitelezésében. Mivel nem dombon áll a barokk egyházművészet e jellegzetes alkotása, ezért belül üreges kőépület tetején helyezték el, és kétkarú lépcső vezet a Kálvárián álló szoborcsoporthoz, mely hat szoborból áll: a kereszteken Jézus és a két lator, a keresztek mellett Szűz Mária, Mária Magdolna és Szent János. Magdolna és a három kereszt szobrai 1827-ből valók.

8 A neves bécsi szobrász, Johann Georg Dorfmeister (1736-1786) készítette Grassalkovich Antal síremlékét a máriabesnyői kriptába 1772-ben, a gróf halála után egy évvel. A vörös és fekete márványból faragott, családi címerekkel és szobrokkal gazdagon díszített síremléket a szobrászművész egyik főműveként tartja számon a művészettörténet. Grassalkovich 111. Antal állíttatta a klasszicista stílusú Flórián-szobrot római katona alakjában 1823-ban.

9 Kevés ismerettel rendelkezünk a Grassalkovichoknak az irodalomhoz s egyáltalán a könyvekhez fűződő viszonyáról. Részletes leírások ismertetik a gödöllői kastélyt, a pesti és pozsonyi palotát, de sehol semmi nyomát nem találjuk annak, hogy ezekben az épületekben lett volna említésre érdemes könyvtárterem, bibliotéka is.

1

0 Nincs tudomásunk róla, hogy a család bármelyik tagja érdeklődött volna a könyvek iránt. Szarvasi Margit, aki földolgozta a 18. századi magyarországi magánkönyvtárakat, azt írja ugyan könyvében, 7 Vályi András: Magyar országnak leírása. Buda, 1799. II. 51. 8 Bercsényi Dezső: Pest megye műemlékei, i. т. I. 388-389. 9 Kampis Antal: Gödöllő a magyar művészet történetében. In: Dékán Antal (szerk.): Gödöllő. Bp. 1975. 207-212. - Gödöllő városképi... 1951. i. m. 3-7. 10 Dümmerling Ödön: Л gödöllői kastély. In: Művészettörténeti Értesítő, 1958. 27-28. - Dávid Ferenc: Az idősebb Grassalkovich Antal jegyzéke egyházi építkezéseiről, 1771-ből. In: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve. Bp. 1991. 226-227. Gróf Grassalkovich Antal (1694-1771) 13