G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)

I. A MEZŐVÁROS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI EMLÉKEI A kezdetektől 1867-ig - 1. A GRASSALKOVICHOK SZEREPE GÖDÖLLŐ KULTURÁLIS ÉLETÉBEN

hogy a Grassalkovichok ragyogó palotáiban is volt díszes könyvtárterem, de a gödölló'i kastélyra vonatkozóan ez csupán feltételezés, minden konkrét alapot nélkülöz." Holott a 18. században a pompás épületeken, a képzőművészeti kollekciókon kívül a könyvgyűjtemények is státusz szimbólumnak számítottak a főúri és főpapi körökben. Főként a század utolsó harmada tekinthető a könyvgyűjtés aranykorának. A barokk szellemiség jegyében ezen a téren is sokat adtak a külsőségekre. Monumentális, freskókkal díszített teremkönyvtárakat alakítottak ki a főúri kastélyokban, püspöki palotákban. Sokat adtak a könyvszekrények, könyvespolcok megtervezésére, a könyvek díszes, egyéni, sajátságos jegyeket hordozó köttetésére. Ahogyan a festészet és szobrászat alárendelt művészeti ág volt ebben a korban, az építészet kiegészítője, díszítő eszköze csupán, ehhez hasonlóan a palota dekorációjához tartozott a külsőségekre is sokat adó bibliotéka. A nagyúri életforma, a barokk pompa szerves részeként jelent meg a könyvtár is.

1

2 A szomszédos Pécelen Ráday Gedeon gróf, korának egyik legnagyobb irodalmi tekintélye, épp ekkor fejlesztette az egyik legjelentősebb magyar könyvgyűjteménnyé az apjától örökölt mintegy 300 kötetnyi könyvtárat. Kastélya irodalmi központ volt, kiterjedt levelezést folytatott például Kazinczy Ferenccel, és maga is művelte az irodalmat, verseket írt.

13 Grassalkovichnak persze mindent elölről kellett kezdenie: kastélyt, templomot épített, s könyvtárat sem örökölt senkitől. A könyvgyűjtés terén nem kapcsolódhatott bele egy hagyományba, mint a péceli Ráday Gedeon. Jó barátja, gróf Migazzi Kristóf (1714-1803) bécsi érsek és váci püspök is szenvedélyes könyvgyűjtő hírében állt. Amikor II. József 1785-ben megfosztotta püspökségétől, kénytelen volt eladni gyönyörű, vörös maroquin kötésben pompázó, súlyos aranyozású könyveit gróf Batthyány Ignácnak egyes források szerint 20.000, más források szerint 40.000 forintért. A gyulafehérvári Batthyáneumban ma is azonnal feltűnnek Migazzi tipikus bécsi kötésű könyvei.

1

4 Migazzi gyakran megfordult Gödöllőn, külön lakosztályt tartottak fenn neki a Grassalkovich-kastélyban. Az irodalompártoló szomszéd és a könyvgyűjtő barát példája ellenére Grassalkovich nem lett könyvgyűjtő. Mint ahogy a gödöllői kastélyt sem a gazdagság fitogtatása, hanem az igényekhez és személyiséghez méretezett szerény, ám nemes architektúra jellemzi

1

5, ugyanúgy a műpártolás terén is a gróf csak arra áldozott, ami az ízléséhez, érzékéhez 11 Szarvasi Margit: Magánkönyvtáraink a XVIII. században. (Főpapok és főurak, nemesek és polgárok gyűjteményei.) Bp. 1939. 58., 63. 12 Uo. 6-7. - Kosáry Domokos: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Bp. 1983. 136. 13 Kazinczy Ferenc: Pályám emlékezete. In: Kazinczy Ferenc Müvei. Versek, műfordítások, széppróza, tanulmányok. Vál, szöveggond., jegyz. SzauderMária. Bp. 1979.306-312.-Rónay György:Ráday Gedeon. Irodalomtörténet, 1962. 41-61. - Koós Judit: Ráday Gedeon könyv- és műgyűjteménye a XVIII. században. Aszódi Múzeumi Füzetek 43. Aszód. 1994. 16-20., 25,- Borvölgyi Györgyi: Ráday Pál (1677-1733) könyvtára. A Kárpát-medence kora újkori könyvtárai VII. Bp. 2004. 14 Szarvasi Margit: Magánkönyvtáraink... i. m. 33. - Entz Géza: A magyar műgyűjtés... i. m. 45. 15 Dümmerling Ödön: .4 gödöllői kastély, i. m. 29.