G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)

I. A MEZŐVÁROS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI EMLÉKEI A kezdetektől 1867-ig - 1. A GRASSALKOVICHOK SZEREPE GÖDÖLLŐ KULTURÁLIS ÉLETÉBEN

idején nem voltak festmények a falon, egy anekdota szerint Mária Terézia hiányolta is a képeket 1751-es látogatása alkalmával/

1 Ha a táblaképek hiányoztak is, néhány korabeli freskó eló'került a kastély 1996-os felújítása során. Só't a kastély szomszédságában lévő Hamvay-kúria, mely mai alakját ugyancsak Grassalkovich Antal idején nyerte el, szintén rendelkezik egy barokk kori falfestéssel díszített szobával. Ábrázolás sem túlságosan sok maradt a Grassalkovichokról. Kétféle változata ismert a grófi portréknak, az egyik magyar zsinóros öltözetben ábrázolja, a másik pedig a Szent István-renddel ékesített palástban. „Ugyanakkor Grassalkovich, amikor kegyúrként és mecénásként portréjával a legszemélyesebb módon kívánt megjelenni a gödöllői kastélykápolnában, tehát szemben a főoltárral, (...) akkor portréját színes velencei üvegmozaikból rakatta ki, kétségkívül többre becsülvén a drága anyag és a ritka technika különlegességét a festői kifejezés erejénél."

4 Grassalkovich Antal nemcsak épületekkel, de szobrokkal is gazdagította a települést. A barokk kor jellegzetes köztéri alkotásai, a fogadalmi szobrok a gazdag főúr birtokközpontjából sem hiányozhattak. A kastélykápolna elkészültével egy időben, 1750-ben állíttatta a Nepomuki Szent János szobrot, mely kezdetben a Rákos-patak hídján állt a mai Szent János utca elején, ma pedig a kastélykápolna mellett látható, alkotóját nem ismerjük.

5 1771. augusztus 14-én szentelték föl a Mária-oszlopot a főtéren, amit akkor Piac-térnek hívtak. Martin Vogerl (1714-1770) osztrák szobrász hainburgi szobrának (1749) másolata a pestis elleni védekezést szolgálta.

6 A falu közepén jelentős szimbolikus és térképző funkciót látott el, fontos szerepet játszott a barokk városkép kialakításában. Az osztrák szobrász a rokokó stílusra jellemző könnyedebb, a dekorativitást előnyben 3 Reiner Bertalan: Magyar kultur-képek. Bp. 1891. 16-28. - Tóth Béla: A magyar anekdota kincs. Bp. 1898.1.367-370. 4 Galavics Géza: A „képtelen Gödöllő," i. m. 220. - A Grassalkovich-ábrázolásokról Id. Varga Kálmán: Ábrázolások gróf Grassalkovich Antalról. In: Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve. Eger, 2000. 407-421. 5 Gödöllő városképi és műemléki vizsgálata. Kézirat. Bp. 1951. 3-7. GVM H 24. 6 Л legtöbb szakirodalom 1749-re datálja a gödöllői Mária-oszlopot: Genthon István: Magyarország műemlékei. Bp. 1951.339-340. - Gödöllő városképi... 1951. i. m.3-7.- Dercsényi Dezső: Pest megye műemlékei. Bp. 1958.1.389. Magyarország műemléki topográfiája. V. kötet. -Aggházy Mária: A barokk szobrászat Magyarországon. Bp. 1959.1. 293. ,4 művészettörténészek és a műemlékes szakemberek a stílusjegyek alapján csak feltételezik, hogy a gödöllői szobrot 1749-ben készítette Martin Vogerl, mivel teljesen olyan, mint a hitelesen tőle származó és 1749-ben felállított hainburgi Mária-oszlop. Az osztrák szobrász Pozsony környékén dolgozott, feltételezhető tehát, hogy a Pozsony környékén is birtokkal rendelkező Grassalkovich Antal megbízta ezzel a munkával. 1749-ben fejeződött be a kastélykápolna építése, ezért valószínűsítik a művészettörténészek, hogy a Mária-oszlop állítása is ekkor történt. Az 1838-as canonica visitatio (GVM TD 2006.66.1. 20.) az isaszegi protokollum alapján azt írja, hogy 1771. aug. 14-én szentelte fel Salbek Károly, Migazzi bíboros általános helyettese, s ezt kell hiteles forrásnak tekintenünk. A Kálváriát is ebben az évben kezdte építtetni a gróf. Az 1771es dátumnak az sem mond ellent, hogy Martin Vogerl 1770-ben meghalt, hiszen szobrászati műhelyének tagjai vagy tanítványai is elkészíthették a hainburgi Mária-oszlop másolatát Gödöllőn.