G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)

II. A DUALIZMUS IDŐSZAKA 1867-1920 61 - 2. NYARALÓK

SIK SÁNDOR ^ZEMBE qj i

—

i yy TSÄPPAE) OVERSEKP К,1Л1);А

лЛ1ЕГвшлеё5Г 1910 Sík Sándor Szembe a nappal című verseskötetének (1911) illusztrációi, melyeket Nagy Sándor készített Sík Sándor ajánlására hozta a lap Nagy Sándor Párisi emlékek című visszaemlékezését,

12

1 amelyből kisebbfajta botrány kerekedett. Az Életet olvasó művelt középosztály általában az ájtatossági irodalmat kereste és igényelte a katolikus lapban. Márpedig a szerkesztők, Alszeghy Zsolt és Sík Sándor abban egyetértettek, hogy a katolikus irodalom nem egyenlő az ájtatossági irodalommal. Nagy Sándor Párisi emlékek című visszaemlékezésének első részei egy művészbálról szóltak, olyan züllött és romlott világról, amelytől a festőművész is meghasonlott. Nagy felháborodást váltott ki az írás, a ferences kongreganista egyházgyűlés levélben tiltakozott amiatt, hogy ilyen erkölcstelen dolgok jelennek meg az Életben}'

1

2 Sík Sándor első verseskötetét is az Élet adta ki Szembe a nappal címmel. A Lomb falu-fejezet versei visszaemlékezések a gyerekorra, és a gyerekkor elhagyott helyszínére, Gödöllőre, a kényelmes, nagy házra, a rétre, a természetre, a szabad életre, a biztonságra, boldogságra. A gödöllői gyermekkorban érezte otthon magát, Pesten mindent idegennek talált. Különösen a Dal a tornyos házról című vers idézi föl az elveszett édent. „Gyermekkorunk rózsás világa ez" - hangzik a vers refrénje. Repesve vágyik oda vissza a szíve. Kevély torony, sokszínű ablak, két vén akác a kerítés mögött, fenyők, bokrok a nagy kertben, melynek végén húzódott a vasút, a mozdony 121 Nagy Sándor: Párisi emlékek. Élet. 1921. okt.9-1922.júl. 23. 122 Alszeghy Zsolt: Visszaemlékezések Sík Sándorra. Magyar Piarista Rendtartomány Központi Levéltára. 124