G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)

II. A DUALIZMUS IDŐSZAKA 1867-1920 61 - 2. NYARALÓK

ilyen apróságokban vagyunk, arra is rámutatni, hogy mit jelentett az, hogy a nagy ház kertjének a végében ment a vonat. Úgyhogy a vonat nekem nagyon korai élményem. Persze kijártunk oda a sínekre - 3-4 méterre volt a kerítésünktől -, és pénzdarabokat tettünk le, hogy a vonat összelapítsa, és nagyon büszkék voltunk, mikor a régi négykrajcárosok, óriási nagy darab pénzek, még óriásibbra lapultak."

11

2 Magántanulóként Gödölló'n vizsgázott a népiskolában Szvoboda Dénes kántortanítónál, akit igen kedvelt, és késó'bb mint pap és kántor érintkeztek egymással. Ő volt Sík Sándor első tanítója.

11

3 Aztán Endre testvérével együtt Pesten folytatták tanulmányaikat. Diákszakasz című versében írja le, hogy milyen vígan, boldogan járt be Pestre iskolába a vonattal naponta a „Két alvégi friss csikó". A kétórás vonatüton tanultak, írták meg a házi feladatot, délután négy-öt órára értek haza. Később mint papnövendék, majd tanárjelölt Kecskeméten, Vácott és Budapesten fejezte be tanulmányait. 1906-ban érettségizett. Egyetemi és teológiai tanulmányait Budapesten végezte, magyar-latin és görög szakon. A gödöllői közéleti személyiségek közül kedvelte még a plébánost, Podhorányi Józsefet, aki később kanonok lett és szemináriumi igazgató Vácott. Egyéniségével és „nyári lelkiatyaságával" hatott rá. Felszentelt papként első miséje (primicia) Pesten volt a Knézich utcában, az apácává lett Valentina húga is akkor és ott tett fogadalmat. Két nap múlva pedig Gödöllőn is megismételte „első" miséjét. Utána a plébánián volt ebéd, amelyen a Zászlónk és az Élet című lapok akkori írói valamennyien részt vettek.

11

4 Podhorányi plébánosnak jelentős szerepe volt abban, hogy 1911-ben minorita gimnáziumot indítottak és 1912-ben pedig új katolikus iskolát építettek Gödöllőn.

11

5 Apja helyett apja volt Sík Sándornak, figyelemmel kísérte életútját, gyakran találkoztak. A „hazamenni", az mindig Gödöllőt jelentette Sík Sándornak, nem Pestet. „Ha eszmeileg kérdezem, hogy mi tette azt a boldogságot, azt kell mondanom, hogy a házat, előbb a nagyot, utóbb a kicsit is, ahol laktunk, szeretet, vidámság, magától értetődő, semmiben sem tolakodó vallásos légkör töltötte be."

11

6 Síkék kisebb házának végében folyt a Rákos-patak, ami nagy szerepet játszott gyermekkori emlékei között. „Nagyon fiatal voltam még - nem emlékszem, hogy hány éves lehettem -, amikor elhatároztam, hogy a Rákos-patakon át egy teknőben lecsónakázom a Dunáig - mert hiszen az abba folyik -, és a Dunán fölmegyek egészen a Fekete-tengerig vele. Sajnos nem sikerült a vállalkozás, mert amikor a teknőt a vízre bocsátottam, az rögtön leült a sekély vízben, és így elmaradt a tengerészeti élmény."

11

7 Szerette a királyi parkot, amely nyitott volt a köznép számára is, kivéve, ha a királyi családból otthon volt valaki. Gödöllőn három erdőbe lehetett járni: 112 A százgyökerű szív, i. m. 374. 113 Uo.375. 114 Uo. 396.; Sík Sándor. GH 1911. júl. 16. 3. 115 G. Merva Mária: A gödöllői iskolák története. Kiállítási katalógus. Gödöllő, 1996. 6-7., 15. 116 A százgyökerű szív, i. m. 372. 117 Uo.373.