G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)

I. A MEZŐVÁROS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI EMLÉKEI A kezdetektől 1867-ig - 1. A GRASSALKOVICHOK SZEREPE GÖDÖLLŐ KULTURÁLIS ÉLETÉBEN

I. A MEZŐVÁROS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI EMLÉKEI A kezdetektől 1867-ig Gödöllő az 1730-as években teljes egészében Grassalkovich Antal birtokába került, nagyszabású barokk kastélyának felépítésével egy uradalom központjává tette a települést, melynek 1763-ban a mezővárosi rangot is megszerezte. Gödöllő kulturális életét alapvetően a kastély és a kastélyt építtető grófi, majd hercegi Grassalkovich család határozta meg. A gödöllői kastély, a babati istállókastély míves épülete és pazar berendezése bizony nagy ellentétben állt a falut és lakóit jellemző szegénységgel. Ezt az ellentétet emelte ki útirajzában Kazinczy Ferenc is, aki 1828-ban III. Antal idején utazott át Gödöllőn. Megjegyzi, milyen jó, hogy a Mária Terézia látogatása óta várnak nevezett tornyos kastély pompás kerttel az út bal oldalán, a földművesek nyomorúságos viskói, liliputi kerítésekkel az út jobb oldalán helyezkednek el, és mind a kettőt akácerdő fedi el. Szerencsés, hogy a kevély kastély és a szegény viskó óriási ellentéte jótékony takarásban van.

1 A kastélyokban, templomokban, oltárokban, egyházi témájú köztéri szobrokban, vallásos könyvekben felhalmozott kulturális értéket az egyház közvetítette a falu lakói felé. Először a református egyház, később pedig - Grassalkovich Antal rekatolizációs törekvései következtében - inkább a római katolikus egyházközség volt kultúrateremtő és kultúraközvetítő intézményként jelen a falu életében. A Grassalkovichok művészetpártoló tevékenységét tágabb művelődéstörténeti összefüggések is meghatározták. 1. A GRASSALKOVICHOK SZEREPE GÖDÖLLŐ KULTURÁLIS ÉLETÉBEN Kissé egyoldalú volt a Grassalkovich-mecenatúra, elsősorban az építészet-centrikusság jellemezte, volt némi kapcsolata a festészettel és a szobrászattal, pártoló tevékenységet fejtett ki a család a zene és a színház területén.

2 A gödöllői kastélyban Grassalkovich I. Antal 1 Marczali Henrik: Gödöllő és vidéke. In: Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. Bp. 1893. III. köt. 528.: Kazinczy Ferenc utazásai 1773-1831. Vái, szerk.Jegyz. Busa Margit. Budapest-Miskolc, 1995.219. 2 Kapossy János: A Grassalkovichok mint művészetpártolók. Napkelet, 1924.304-309. - Závodszky Levente: A Grassalkovichok. In: Turul, 1931. 78., 82. - Entz Géza: A magyar műgyűjtés történetének vázlata 1850ig. Bp. 1937.34-35. - Galavics Géza: A „képtelen Gödöllő"és más történetek. (Három legenda Grassalkovich Antalról) In: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve. Bp. 1991.219. - Fallenbüchl Zoltán: Grassalkovich Antal. Hivatalnok és főnemes a XVIII. században. Gödöllői Múzeumi Füzetek 2. Gödöllő, 1996. 53.