G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)
II. A DUALIZMUS IDŐSZAKA 1867-1920 61 - 2. NYARALÓK
Sándortól, Tömörkény Istvántól, Móra Ferenctől. Tíz évig állt ez az emlékkönyvtár 1934 és 1944 között, akkor a háború szétszórta a könyvtárat. Lánya, Ambrus Gizella próbálta menteni, amit lehetett, a HÉV-en többször elutazott Gödöllőre. 1945 után idegeneket telepítettek a gödöllői házba, és csak 1979-ben került vissza a ház egyik része, 1980-ban a másik része a család rendelkezésébe. Az unoka, dr. Fallenbüchl Zoltán, maga is neves történész, 1985-ben felállíttatta Ambrus Zoltán mellszobrát a ház kertjében, Buza Barna alkotását. 1990-ben pedig emlékszobát rendezett be a házban az író Pestről hozott bútoraival, tárgyaival, megmentett kézirataival. 8 6 A város utcát nevezett el Ambrus Zoltánról, több vele kapcsolatos tárgy bekerült a Városi Múzeum gyűjteményébe, ami időszakonként kiállításra kerül. Bár valószínűleg nem tudtak egymásról, volt olyan időszak, amikor egyszerre, ugyanabban az időben nyaraltak Gödöllőn Ambrus Zoltán és Ottlik Géza: 1924 (Ottlikéknak ekkortól volt házuk Gödöllőn) és 1932 (ekkor halt meg Ambrus) között. Irodalmi munkásságukban is találhatók rokon vonások. Ottlik Gézát annak a művészeti hagyománynak a folytatójaként és továbbvivőjeként tartja számon az irodalomtörténet, amelyet Ambrus Zoltán alakított ki az urbánus irodalom területén. 8 7 Gödöllőn a kertben sok írásmű született Ambrus tollából, olykor helyi témákat is felhasználva. Az édesapa halálának helyéről, a gödöllői Kálvária sor 374-es számú házról részletes leírást ad az Alkonyat című novellában. Egy fél házat béreltek, a ház másik felében a tulajdonosok laktak, a keskeny és hosszú kertet pedig közösen használták. Ebből problémák adódtak, mert a házbeliek féltették a gyümölcsfáikat a bérlők gyerekeitől. A ház ablakai a barokk Kálvária kőfalára néztek. Az utca csendes volt. A Pickwick úr filozófiája című cikkében 8 8 az igazságszolgáltatás gyengeségének illusztrálására - a bécsi és párizsi példa mellett - egy gödöllői esetet ír le: „Három paraszt iszik a korcsmában. A bor pirosra festi képöket, s magas kedvökben megered a szó. Előbb vigadnak és búsulnak, azután kötődnek, utoljára ökölre mennek. Aki bírja, az marja, a legerősebbik emberségesen - vagy embertelenül? - helyben hagyja a má86 Fallenbüchl Zoltán bemutatja a gödöllői Ambrus Zoltán emlékszobát és gyűjteményt. 1996. Hangszalag gépelt kézirata. GVM A 98.20.1. 87 Lőrinczy Huba: Ambrus Zoltán (1861-1932). Pályakép. In: L. H.: Ambrustól Máraihoz. Válogatott esszék, tanulmányok. Szombathely, 1997.167. 88 Ország-Világ, 1885. június. In: Ambrus Zoltán: A tegnap legendái. Bp. 1913. 42-50. A mai Ambrus-ház Buza Barna-szobrával (1985) ЮЗ
