Öriné Nagy Cecília (szerk.): A gödöllői szőnyeg 100 éve - Tanulmányok a 20. századi magyar textilművészet történetéhez (Gödöllő, 2009)

Kiss László: Tervezők és stílusok. 1900-1940

94 Kiss László megkönnyítette az azonosítását, hogy felbukkant kartonjának részlete, és rajta, ahogy illik, a felírások: „Manus, Szőnyegszövő Műhely. Sárga páva, perui rekonstrukció". Egy kisméretű terven a színek még intenzívebbek.

4

6 Zichy István festőművész, a Nemzeti Múzeum későbbi főigazgatója 1909-es temperaképén korabeli játékokat örökített meg. (VI. Színes tábla, 4. kép) Az asztalterítőt a művész nyilván maga tervezte, mintája a Tündér Ilona

A~ című falikárpittal mutat hasonlóságot. Az ablakfüggöny motívumai viszont, nagy meglepetésre, a Sárga páva című szőnyeggel egyeznek meg. Ismeretes egy félméteres mintaszőnyeg, amelyen stilizált rákok vannak, hasonló felfogásban megszőve. (VI. Színes tábla, 5- kép) A téma szokatlansága miatt többször gondolkoztam az eredetükön, míg eszembe nem jutott, hogy Horti Pál Közép-Amerikában gyűjtött mintaanyaga 1907-bent került haza. Nagy kiállítást tartottak, és az anyagot részben szétosztották a szakiskolák között, így valószínűleg a Gödöllői Szövőiskolába is kerültek minták. Köszönöm az Iparművészeti Múzeum Adattárának segítségét ebben az ügyben. Körösfői-Kriesch Kalotaszegi asszonyok című

4

8 világszínvonalú alkotásának motívum kialakítását ez is ihlethette, zseniális átköltésben. Nagy Sándor emlékezéseiben, sommázza legjelentősebb iparművészeink tevékenységét egy-egy mondatban, és a következőt tartja lényegesnek barátjáról: „Aladárunk egészen elvont, keresztmetszetes, hogy úgy mondjam, teoretikus motívumokat talált ki."

4

9 Mindezen alkotásoknak emléke minimális, a kortársak — ha látták nyilván bizarr extremitásnak, dekoratív formajátéknak tarthatták. Kénytelenek vagyunk a mindennapos barát szavára és némely szórvány anyagra hagyatkozni, mivel a Körösfői műterem a második világháborúban megsemmisült. Az art deco, amelynek jelentős forrásai az egzotikus művészetek, valamint a lényegre törő absztrahálás felfedezése volt, így nemzetközileg korán, már 1908 körül megjelent Magyarországon az iparművészetben. A Manus tervekre visszatérve, évtizedekkel ezelőtt egy kereskedő udvarán több köbméteres papírhalmaz volt, természetesen gyűrötten, koszosan. A „Manus" textilműhely maradékából sikerült egy pár különlegesebb darabot kiemelni.A tervek mérsékelten stilizáltak, idővel eljutnak a modernizmusig

5

0, a többi keleti szőnyegek utánzata, vagy naturális virágminta. Költséges restaurálás után sikerült egy pár darabot kézbevehetővé tenni. Dóczi Pál terve, a Mátyás és Beatrix már félreérthetetlenül art-deco stilizálásban készült (VI. Színes tábla, 6. kép). A Magyar Iparművészet folyóirat 1921-ben

5

1 mutatta be a bővebb változatban megszőtt darabot. Expresszív nőalakot mutat be egy Dóczi terv, érdekes bordűrjének színvilága is. Hasonló színű, Nagy Sándor jelen kiállításon bemutatott díványtakaró terve, amely hatást — vagy netán visszahatást - mutat.

5

2 Remsey Jenő terve, egy Dóczi kartonhoz hasonló színvilágú, buja természeti környezetbe helyezi alakjait 1930 körül. Nagy Sándorné szőnyegei a kert és a rét tarka virág színpompáját stilizálják. Ezek a szőnyegek időnként előfordulnak a kereskedelemben, nyilván nagyobb számban szőtték le, közkedvelt típusként.

5

3 Véleményem szerint a sötét alapúak, a mélykék éjszakát jelzik, de a kert virágai itt is színesek. Az iparművészet kutatása elég vontatottan mozdul, ezért talán nem haszontalan megismerkedni a kor más iparművészeinek textiljeivel is az 1910-es évektől kezdődően. Haranghy Jenő még az Iparművészeti Iskola diákjaként rajzolta színpadfüggöny tervét, majd itt tanárkodott a későbbiekben. Falus Elek a Kecskeméti Művésztelep textilrészlegét alapította meg. A Nyugat könyvek vászonborítói legismertebb textilterve nyomán készültek. Kecskeméten készült szőnyegei mára többnyire csupán korabeli reprodukciókból ismertek. Pálinkás Béla festő- és iparművész tervezte feltehetően a kisméretű gobelinképet. Népéletképei a kor maradandó dokumentumai. Kozma Lajos építész fiatal korában rajzaival, és bútoraival vált népszerűvé. Nyomtatott szövetét a Budapesti Műhely jelzésével közlik.

5

4 Áttérünk dolgozatunkban a két háború közti korszakra. 1928-as a piros Kozma szék, általa tervezett szövettel.

5

5 Lukács Kató falitextile 1925-ben készült, kék-piros népmesei figurákkal.

5

6 Büky Béla filcrátétes textilje, a Magyar falu elkelt az 1929-es velencei Nemzetközi Kiállításon.

5

7 Itt a színes tervet közöljük. (VII. Színes tábla, 7. kép) Ugyanezzel a technikával készült 1932-ben a Tihanyi Visszhang. A terveket szándékolt naivitással készítette a bábművészként is jelentős alkotó. 46 Ld. Iparművészeti Múzeum ugyanott 47 Melléklet. A képes kárpitok jegyzéke: 61. 48 Gödöllő 2007. 60. kép 49 Nagy Sándor: Életünk Körösfói-Kriesch Aladárral. Gödöllő, 2005. 105. 50 Remsey Gábor személyes közlése szerint, Dóczi tevékenységében a kereskedelmi jelleg dominált. 51 55.0. 52 Oriné Nagy Cecília: A gödöllői szőnyeg 100 éve. Gödöllő, 2007. 115. (132) 53 Őriné Nagy Cecília: A gödöllői szőnyeg 100 éve. Gödöllő, 2007. 124. (152), 123.(157) 54 Díszítő Művészet I. évf., 1914 melléklet, applikált textillel 55 L'art deco en Europe. Bruxelles, Palais des Beaux-Arts, 1989 Cat H. 8. 56 Uo. H. 5. 57 Repr.: Magyar Iparművészet, 1930. melléklet 10.