Öriné Nagy Cecília (szerk.): A gödöllői szőnyeg 100 éve - Tanulmányok a 20. századi magyar textilművészet történetéhez (Gödöllő, 2009)

Kiss László: Tervezők és stílusok. 1900-1940

Tervezők és stílusok 1900-1940 95 Basilides Barna Remsey Jenő köréhez tartozott, ifjúkori munkái az ő hatását tükrözik. Érettebb munkája már a legreprezentatívabb helyen, a genfi Népszövetségi Palotában képviseli Magyarországot.

5

8 Kacziány Aladár padlószőnyegei - amelyeket az özvegyénél

5

9 láttam — az úgynevezett „Turáni" szőnyegek, az erdélyi hagyományokhoz kapcsolódtak. Elegáns, markáns színvilágukra harminc év távlatából is élénken emlékezem. Pekáry István szintén a magyaros stilizálást képviselte. A fénytől elzárt tervek hűebben megőrizték a színeket, mint a falikárpitok, amelyek idővel többé-kevésbé megfakultak.

6

0 A művész valószínűleg gyermekszobába készült szőnyegvázlatokat tervezett legkorábban. Az apróságok a szőnyegen lévő várfal bástyáin négykézláb mászhattak, majd hónapjaik múltával a másik szőnyegen már nyargalászva lovasrohamra indulhattak. Egy faliszőnyeg bemutatja a magyar falu épületeit, jellegzetes alakjait, bumfordi állatkáit. Népviseleteink színpompájában délcegek az ifjú párok. Betyárok, majd vitézek feszítenek a további terveken. Megelevenedik a Paradicsom és Noé bárkája, bibliai ihletésű a Szent Család jámbor állatokkal, a Háromkirályok és az Utolsó Vacsora. A magyarok Nagyasszonya több határon védelmezi a békés hazát. Kontulyné Fuchs Hajnalka a Római Iskola tagjaként jelentős textileket és üvegfestményeket tervezett. Munkáiban sikeresen egyesítette a stilizálást a modernséggel. Későbbi terve már részletezőbb, a mesevilág tengernyi alakja felvonul, a királylány kezéért küzdő vitéztől kezdve a seprőn lovagoló banyáig. A két háború közti korszakból több jellegzetes szőnyeg nem köthető tervező nevéhez. Az egyik tulajdonosának azonban sikerült feloldania egy mintának tűnő motívumot, M. B. szignóként. így a szőnyeg valószínűsíthetően Molnár Bélának, az Iparművészeti Iskola tanárának műve.

6

1 Barta Mária festőművész filcrátéteket is készített. A figurák nála már erősen stilizáltak. A művésznő 1930 körül több kedvenc témáját akvarell után megalkotta papírkollázs vagy olaj képváltozatban is. A gyermekrajz egyszerűségű stilizálás a bécsi Iparművészeti Iskola 1 920-as éveinek tanítását

6

2 jelzi. Több munkája kifejezetten modern. (VII. Színes tábla, 8. kép) Külön jelennek meg testrészek: itt egy kéz, ott egy szem. Joan Miro Spanyol táncos című kárpitja szintén 1930-ban készült, hasonló színvilággal, még absztraháltabban.

6

3 Az Iparművészeti Múzeum 1985-ös Art deco kiállításán több érdekes mű került bemutatásra például Vértes Árpád stilizált alakos szőnyegeit.

6

4 Mináry Pál organikus bútorait, Tálos Gyula tulipános székét már biomorf formaalakításként is felfoghatjuk. Az 193l-es Magyar Iparművészet fotói mutatják, mennyire hasonló szellemben készültek a textilművészek: Kolozsvári Sándor, Bedőházy Katinka, Bor Pál modern munkái.

6

5 Bor Pál kakasos szőnyege szerencsésen fennmaradt a család birtokában.

6

6 A Párizsban és Magyarországon élő művész stilizált fa mintájú szőnyegét már csak fotóról ismerjük

6

7, de elképzelhető, hogy színei hasonlóak voltak a temperarajzhoz.

6

8 Hasonló fát látunk, egy leányzó társaságában a szőnyegen. (VI-VII. Színes tábla, 9. kép) A szőnyeg a New-Yorki Metropolitan Museum of Art egyik büszkesége.

6

9 Mint írják, az első modern amerikai leányszobából való. Tervezője Kárász Ilonka az amerikai design egyik reprezentánsa. A szőnyegről úgy vélik, hogy a művésznő Kelet-Európai származására emlékeztet.

7

0 A vélemény helyességét bizonyítja Vértes Árpád szőnyege, ami itthon, a művész műtermében készült, és szinte a Kárász mű párdarabjának mondható. Sajnálatos, hogy az 1985-ös „Magyar art -deco" kiállítás óta tudtommal sehol sem szerepelt az Iparművészeti Múzeum tulajdonát képező szőnyeg. Ismertetnék néhányat a többi, végleg külföldön maradt művész munkáiból is. Bossányi Ervin szőnyege Lübeckben készült.

7

1 A művész szobrai, üvegfestményei több jeles középületet díszítenek Németországban és Hollandiában. A híres divattervező, Jacques Doucet Neully stúdiója a francia art-deco leghíresebb alkotásait foglalta magában. A korlátfőket Csáky József alkotta. A falon Picabia és Joan Miró festményei, a szőnyeg Jean Lurcat-tól származik. 2 Hasonló szellemben készült 1925 körül Miklós Gusztáv szabálytalan formátumú „collage" szőnyege a tervezőszobába.

73 (VII. Színes tábla, 10. kép) 58 Magyar Iparművészet, 1930. színes melléklet 59 Kacziány Aladárné, Schulz Dóra 60 A tervek bemutatásához köszönjük a család, a szőnyegekhez a tulajdonosok szívességét. 61 Értékmentő szenvedély Iparművészeti Múzeum. 2008 189. 62 Gálig Zoltán: Barta Mária 1999. 1. A Szombathelyi Képtár kiállítása. 63 Dry: p. 135. Spanish Dancer 64 Kat.: 124., 125.,

i 54., a szőnyegek a későbbiekben az Iparművészeti Múzeum tulajdonába kerültek. 65 Magyar Iparművészet, 1931. 18, 19. O. 66 Repr.: Bor Pál: Emlékezések, elmélkedések. Gesta kiad., 2003. 67. kép 67 Repr. Uo. 118. 68 Repr.: Missionart Gal. V. aukció 2008. 69 American Modern, design for a New Age 1925-1940, Metropolitan Museum of Art, etc. Abrams edit. 2000. p. 70 70 Dry: Repr.: 174., szöveg 175. 71 Magyar Iparművészet, 1930. 105. 72 Dry: p. 118 73 Dry: p. 119.