Öriné Nagy Cecília (szerk.): A gödöllői szőnyeg 100 éve - Tanulmányok a 20. századi magyar textilművészet történetéhez (Gödöllő, 2009)

Kiss László: Tervezők és stílusok. 1900-1940

Tervezők és stílusok 1900-1940 93 A Kner kiadó emblémáját megsokszorozó textilkötés tervezője, Örkényi István is Gödöllőn tanult, mint az Iparművészeti Iskola növendéke. Később ugyanazon iskolában, valamint a Török Pál utcai Iparrajziskolában is oktatott. A 10-es évekbeli szakfolyóiratokban publikált tervei az egyik legszellemesebb tanítványnak mutatják. Lakatos Artúr tanult Gödöllőn is, majd több műfajban jeleskedett. A Studio is többször közölte munkáit, ennek alapján szerzőségét valószínűsíti a kis mintaszőnyeg.

3

1 1910-es évekbeli kiállításának katalógusában szerepelt Gödöllői leányok című akvarellje. (VII. Színes tábla, 2. kép) A művésznek létezik egy kisméretű szőnyege, amelyet szintén a Studio színes reprodukciója nyomán lehetett beazonosítani.

3

2 Valószínűleg Lakatos Artúr alkotásának tekinthető az Iparművészeti Múzeumban található, Téli táj című triptichon is, amely mérete alapján paravánhoz készülhetett.

3

3 Az 1918-as Szófiai kiállításról készült fotó bizonyítja

3

4, hogy Undi Mariska Budai Halászbástya 3

5című lalikárpitját leszőtték, ábrázolását azonban a Gödöllőiek 1909-es kiállításán még csak dekoratív akvarellként mutatták be. Kiss Béla szőnyegeinek színei és mintái harmonikusak, de különösebb tervezői ambíciót nem mutatnak. A Gödöllőn végzett szőnyeges, nagy műhelyt tartott fenn a két háború között. Főként régi keleti szőnyegek javítására specializálódott. Kiadott füzetében fotókon szemlélteti a muzeális kárpitok, szőnyegek javítás előtti és utáni állapotát, büszkén sorolja fel rangos megrendelői számára készült restaurálásait.

3

6 „Különböző szövési technikával készült szőnyegei, gobelinjei, valamint rossz állapotban levő ilyfajta munkákon végzett javításai kiváló szakavatottságát, valamint gondosságát bizonyítják.", közli Györgyi Kálmán, az Iparművészeti Társulat igazgatója.

3

7 Özvegye a nyolcvanas évekig tartotta fenn kis javítóműhelyét a Szarka utcában. A Nemzeti Múzeum őrzi a tarsolylemez mintájú szőnyeget. A művet Kiss Béla alkotta, amit a beleszőtt monogram is tanúsít. A mustrákat közelebbről megszemlélve, körbe-karikába szörnyecskék kavalkádja bontakozik ki. Nem tudok szabadulni a véleménytől, hogy a tanár Nagy Sándor, művét a növendék Kiss Béla kivitelezte. Nagy Sándor fantáziájának, forma- és vonaljátékának féktelen csapongását bizonyítja a „Díszítő művészet"-ben 1914-ben megjelent Fantáziás mütyürkék színvilága is pontosan megegyezik a szőnyeggel.

3

8 Más, diszharmonikusabb színekkel is leszőtte Kiss Béla ugyanazt a szőnyeget. Az előtte lefotózott kerámia (VI. Színes tábla, 3. kép), azt valószínűsíti, hogy Fischer Emil kerámiagyára

3

9 nemcsak felhasználta Nagy Sándor Mintalap dekorjait, hanem alkalmanként a művész maga is tervezett kerámiát. A jelen kiállítás katalógusában is megjelent pulykakakas textilterv

4

0 itt kerámiában kerül elő, szétbogozhatatlanul összegabalyodva a Nagy Sándor kertjében éldegélő hóbagoly

4

1 figurájával. Az edényfülként kézbeveendő hernyót felül egy csiga figurája tapasztja a vázatesthez.

42 Mindezen kavalkád kifejezetten taszító, disszonáns színvilággal jelenik meg. Ilyet csak egy különc, nagy művész képes kiagyalni és egybegyúrni. Fischer Emil gyára Körösfői-Kriesch Aladár Itatás című faliszőnyegének ábrázolását, Nagy Sándor és Undi Mariska (,Mintalapokéban közölt motívumait is felhasználta díszkerámiáin,

4

3 sőt némely darab valószínűleg teljesen az ő tervezésük.

4

4 Egy furcsa, stilizált mintájú nagyméretű szőnyeg, a japánok által kiadott „Panoráma - Építészet és Iparművészet Magyarországon 1896-1916" című kiállítás katalógusában szerepelt, budai magántulajdonból.

4

5 A szőnyegnek idővel 31 Smyrna carpet designed by Arthur Lakatos, The Studio, Yearbook 1911. p. 271 32 Silk with batik decoration, designed by prof. Arthur Lakatos, executed by Klara Roman, (színes reprodukció), The Studio, Yearbook 1914. p.233. Megegyezik az Ernst Galériában bemutatott szövött szőnyeggel a keresztből kiinduló négyszer két tulipán motívuma, valamint a publikált és az újabban fellelt szőnyeg kék, barna színezése. Jelenkori szerzők is fontosnak tartották a textilt, mivel egész oldalas színes reprodukcióban jelentették meg, C.& I'. Fiel!: 1900s-10s Decorative Art, 2000. Taschen Verlag, Köln p. 5.36. 33 László Emőke: Képes kárpitok az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében. II. Budapest, 1989. 26. és 27 o. Itsz. 54.2015.1 -3. A textil mindkét oldalról nézve azonosan látható, a nagyméretű fotón még helyesen adja ki a stilizált L. A. monogramot, a mellette lévő kinagyított monogram viszont már tükörképet ad. Lakatos Artúr textilművel találkozhattunk aukciókon is. A Polgár Galériában 2000. körül, majd ugyanezzel a textillel, a Kieselbach Galéria 2003-as téli aukcióján 210. tételként. A mű mérete szintén egy paravándarabra utal, nyári tájat mutat, kapirgáló madarakkal. Figyelmesebben megszemlélve, jelentős hasonlóságra találunk. A korban divatos nagyméretű előtér mögött a ház és kerítés látványa rokon, csak az évszak fordul az ellentétébe. A szerzőség itt már nem kétséges, nagy nyomtatott betűkkel kiírva: LAKATOS. Az Iparművészeti Múzeum textiljén az L. A. betűk szinte egymásba csúsznak, betűtípusuk hasonló a nyári táj jelzésével. 34 Iparművészeti Múzeum Adattár 35 Melléklet. A képes kárpitok jegyzéke: 92-93. 36 Kiss Béla és Jenő Budapest, IV. Cukor-utca 6.: Régi gobelinek és szőnyegek javítása. K. M. Egyetemi Nyomda, Budapest,! 1929). 39. Korabeli rányomat: A barcelonai világkiállításon az 1929. évben aranyéremmel kitüntetve! 37 Ld. uo. 30. 38 I. évf. 1914. Színes melléklet 39 Fischer Emil kerámiagyára a pécsi Zsolnay gyár után a legjelentősebb üzem volt Magyarországon 1898 után. A témával érintőlegesen foglalkozó művészettörténészeknek (Balla Gabriella, Csenkey Éva, Buzinkay Péter) nincs tudomásuk a gyár műalkotásainak feldolgozásáról, mintakönyveik esetleges fellelhetőségéről. 40 Őriné Nagy Cecília: A gödöllői szőnyeg 100 éve. Gödöllő, 2007. 89. (25). Leszőtt változata szerepel a 2008-as Toroezkai Wigand Ede kiállításon a Gödöllői Városi Múzeumban. 41 Gellér Katalin: Mester, hol lakol? Budapest, 2003. 22. kép. A hóbagoly alakja dekoratív frízzé stilizálva megjelent: Mintalapok, Új folyam II. 1904. 53. 42 Flasonló színű és formájú hernyózó kavalkád jelenik meg a „Fantázia mester kertje''című festménye alsó részén. 43 Tányér, csésze és kaspó is megtalálható különböző magángyűjteményekben. 44 Publikálatlan tárgyak 45 Kyoto, The National Museum of Modern Art, 1995. cat.: 246. Újabban publikálva: „Értékmentő szenvedély", Iparművészeti Múzeum 2008. 189.