Öriné Nagy Cecília (szerk.): A gödöllői szőnyeg 100 éve - Tanulmányok a 20. századi magyar textilművészet történetéhez (Gödöllő, 2009)

Kiss László: Tervezők és stílusok. 1900-1940

92 Kiss László meg a század első évtizedében. (VI. Színes tábla, 1. kép) Az iparművészeti stilizálás iránya, a hagyományos textilminták volta felvetik a kérdést: befolyásolhatta-e az összművészeti szemléletű modernizmus geometrikus stílusának kialakulását a századelő iparművészete. Eljátszogatva a formákkal, Huszár Vilmos hasonló felépítésű képeivel vetem össze távoli párhuzamképpen: Huszár 1901-ben az Iparművészeti Iskola növendéke volt, amelynek akkori korszerűtlen oktatásából hamar elvágyott. Idővel a holland avantgarde mozgalom, a „De Stijl" egyik reprezentánsa lett. Virágváza című képe 1927 körül készült, „a térről való lemondás, a kevés színre, egyszerű eszközökre redukált képépítés lett művészetének sajátja".

1

4 Nagy Sándor virágos faliszőnyege hasonló kompozíciójú és stilizálású, csak mintegy húsz évvel korábbi.'

5 Huszár Kártyások című képe

1

6 1920 körüli. Idézek Bajkay Éva Huszár Vilmosról szóló könyvéből, amelyben viszszapillant a húszas évekre: „Az akkori egyetemes igazságkeresés, a konstruktivista mozgalom kezdetei, amikor a műalkotás szervezett tömörítésének maximumával és a szín, forma, ritmus, arány, faktiíra elemek minimumával kívánták az újfajta alkotás esztétikai hatását elérni."

1

7 Ugyanez elmondható Nagy Sándornak ebben a stílusban készült faliszőnyegeiről is. Nagy Sándor tigrises szőnyege

1

8 1909-ből, akár előképe is lehetne Huszár Vilmos 1916. évi üvegablak tervének," amely eljut a konstruktivizmusig. Nagy Sándor 1909-es Majmos szőnyeg

1

0 faliszőnyegének alakjai glédában állnak.

2

1 Huszár Vilmos 1923-as Vonós zenekar című festményének tagjai szintén feszes rendbe szerveződnek.

2

2 Véleményem szerint Nagy Sándor tervezte a két csacsit ábrázoló szőnyeget, amelyet Londonban állítottak ki 1910ben. Ezt a gödöllői falitextilt szintén csak a „Studio" reprodukciójából ismerjük, és Szamaras fríz címmel közölték.

23 Tervezőként felmerül Toroezkai Wigand neve is, de úgy érzem, hogy a mű inkább az előzőekben említett puritán, egy motívumra koncentráló állatábrázolások közé sorolható. Toroczkai néhány figurális szőnyegtervében balladai, némileg mesélősebb környezetbe helyezi markáns hőseit. Huszár Vilmos Pár című képe (1930 körül), a sebesség modern idoljait örökíti meg.

2

4 Undi Mariska 1910 körüli szőnyegében szörnyecskét véltem látni, ihletője lehetett egy maya istenség ábrázolása is, de beleképzelhető a modern világból egy száguldó motorbiciklista is, körülötte a légörvényekkel.

2

5 A gödöllőieknél az absztrakció felé hajló geometrizálás az anyag technikájából adódott. Ilyen jellegű műveik mégis többek voltak puszta próbálkozásnál, hiszen remekműveket hoztak létre ebben a stílusban is.

2

6 A bemutatottakon kívül gondolok még Körösfői-Kriesch FaültetölK című faliszőnyegére, a Kerepesi temető árkád mozaikjára. Modernség tekintetében nem hagyhatjuk figyelmen kívül Mihály Rezső néhány absztrakció felé hajló rajzát, redukált formavilágú plasztikáit, Undi Mariska egyes műveit, valamint Nagy Sándor ornamentika és szürrealizmus határán csapongó vonaljátékait sem.

2

8 Undi Mariska otthonának egyszerű szőnyegére hívom fel a figyelmet. Szintén egy szerény motívum dísztelen ismétlésével készült Nagy Sándor szőnyegterve, amely jól illeszkedett puritán életmódjához.

2

9 Hasonló felépítésű szőnyeg az Art deco és modernista szőnyegek című könyvből kiemelt fotón látható, 1936-ból, Paul Leleu terve nyomán.

3

0 A kép jól mutatja az akkori kor egyik divatirányzatát, a szőnyeg geometrikus rendben ismétel egy-két motívumot, jelen esetben azték eredetűt. Mihály Rezső Zsolnay gyárban készült Menyecske című kerámia festése A Ház folyóirat évfolyamának kötésével szinte megegyezik. A népviseleti jellegű fekete ruha piros-zöld virágmintája azt valószínűsíti, hogy a KÉVE-tag alkotója tervezte a kötet hasonló színvilágú textilborítóját. 14 R. Bajkay Éva: Huszár Vilmos, Budapest, 1983. (továbbiakban Huszár) 37. kép 15 Őriné Nagy Cecília: A gödöllői szőnyeg 100 éve. Gödöllő, 2007, (101) (korábban Nagy Sándor műveként szerepelt emlékkiállításán 1980-ban, Veszprémben, a Bakony Múzeumban.) 16 Huszár 21. kép 17 Uo. 5. 18 Őriné Nagy Cecília: A gödöllői szőnyeg 100 éve. Gödöllő, 2007. 97. (74) 19 Huszár 12. kép 20 Melléklet. A képes kárpitok jegyzéke: 69. 21 Oriné Nagy Cecília: A gödöllői szőnyeg 100 éve. Gödöllő, 2007. 97. (73) 22 Huszár 23. 23 The Studio Vol. XLIV p.284. 24 Huszár 38. kép 25 Őriné Nagy Cecília: A gödöllői szőnyeg 100 éve. Gödöllő, 2007. 108. (92) 26 A Kalotaszegi asszonyok című faliszőnyeget Marc Lambrechts az 1989-es, brüsszeli „Art deco en Europe" kiállítás kurátora, képzeletbeli múzeumának 100 legfontosabb műalkotása közé sorolta szóbeli előadásában. 27 Melléklet. A képes kárpitok jegyzéke: 37. 28 Fülep Lajos több kiállítás értékelésében is Nagy Sándort emelte ki, őt tartotta „a legnagyobb stílérzőnek a magyar művészek között". „Egybegyűjtött írások /." Budapest, 1988. 273. stb. 29 Őriné Nagy Cecília: A gödöllői szőnyeg 100 éve. Gödöllő, 2007. 115.(131) 30 Susan Dry: Art deco and Modernist carpets, 2002. ChronicleBooks / San Francisco és Thomas and Hudson / London p. 147. (a továbbiakban: Dry, tekintve, hogy alapvető műnek tartom, többször hivatkozom rá)