Öriné Nagy Cecília (szerk.): A gödöllői szőnyeg 100 éve - Tanulmányok a 20. századi magyar textilművészet történetéhez (Gödöllő, 2009)

Török Petra: „...kivágás a mágikus végtelen szőnyegéből"- Lesznai Anna textilmunkái, hímzései és elfeledett manufaktúrája

78 Török Petra háta mögötti dombra felfutó, hatalmas parkkal és az alatta folyó Ondovával. A Moscovitz-család

1

6 és Lesznai a nagypolgári szokásoknak megfelelően az őszi és téli hónapokat Budapesten töltötte, ám késő tavasztól kora őszig a család apraja-nagyja e vidékre költözött. A 4000 magyar hold területű birtok egészen a harmincas évek elejéig jelentős jövedelmet hozott (például ez tette lehetővé a rendszeresen jelenlévő 10-15 vendég ellátását, és azt is, hogy Lesznai emigrációja kezdetén Bécsben egy önálló nagypolgári házat vett és vezetett). E falu és táj hatása Lesznai népművészeti gyökerű ornamentális szemléletének kialakulásában megkérdőjelezhetetlen. Műveinek fő ihletőjévé vált a felvidéki táj, a kert, a vidéki élet minden kelléke. Azonban érdemes egy kicsit bekukkantanunk az idilli képek mögé. Jászi Oszkár, Lesznai második férje

1

7 naplóbejegyzései jól egyensúlyozzák, más oldalról világítják meg a Lesznai naplójában írottakat, hiszen az utóbbiakat olvasva úgy tűnhet, hogy a Moscovitz-család és Lesznai Anna teljes szimbiózisban élt a faluval, ott tartózkodásukkor mindennapi kapcsolatban álltak a parasztokkal, a szolgálókkal és a falu társadalmi elitjével (pap, ügyvéd, jegyző, gazdatiszt, tanító), és élvezték a tájat, a vidéket. Ez a kép némileg módosul, ha Jászi Oszkár 1919 és 1923 között írt feljegyzéseit olvassuk. A falu és a vidék kínálta lehetőségek — színek, képek, ízek — élvezete nem mindig adatott meg. Bár a család jól bánt háznépével '

8, a valóságban a kastélyt és a falu világát a kertfal - ha kellett — hermetikusan zárta el egymástól. A két világ között óriási szakadék tátongott, ahogy erre Jászi többször utalt: „(...) talán közel lettem volna a meseszerű kastély elvarázsolt boldogságához. De így, többnyire túlságosan éreztem a felbőszítő inkongruenciát a tejben és vajban fürdő körtvélyesi lak és a pusztuló világ között."

1

9 Jászi egy másik megjegyzése érdekes adalék lehet ahhoz, hogy még maga Lesznai is némileg „kuriózumként", „élőskanzenként" x.e\ámeu a falura, és szerette volna azt érinthetetlennek tudni: „Máli levele. (...) Ingerült panasza a hrusovi nép esztétikai bűnei ellen. (A templom tornyát nem akarják bezsindelyeztetni, hanem bepléhezik//'

2(

) Lesznai textilművészeti munkássága Lesznai első textilművészeti munkái 1906 és 1908 között keletkeztek. Első dokumentálható kiállítására a Nemzeti Szalonban, 1909 decemberében került sor (Jubiláris Téli Kiállítás). A Nyolcak köre 1911. április 13-i „hivatalos" megalakulása után, hamarosan megnyitotta kiállítását a Nemzeti Szalonban, ahol Lesznai Anna a kiállítás társutasaként, „vendégművészként" vett részt, Fémes Beck Vilmoshoz és Vedres Márkhoz hasonlóan. A Vezér Erzsébet készítette interjúban Lesznai így emlékezett a kiállításra: ,A Nyolcak kiállításán találkoztam Adyval. A kiállításra meghívtak engem is. Csupa kedves, régi barátaim voltak köztük. Kérték, hogy én is állítsak ki. Nem festményeket, mert a festményeimet nem találták elég jónak. Minden joggal Szép kézimunkákat csináltam abban az időben. Hímzéseket. Népiesből átalakítottakat. Nahát ezeket kiállítottam és a terveket is."

2' A kiállított tárgyakról a Feleky Géza által írott katalógusból sem tudunk meg sokkal többet: nincs pontos műtárgylista, csupán annyit jelez: „hímzések, tervek ...eladók", miközben Lesznait a kiállítás „háziasszonyának"titulálja.

2

2 A hagyaték és egy, a későbbiekben részletesen ismertetésre kerülő, 1912-es berlini kiállítás anyaga alapján rekonstruálható, hogy ez alkalommal is a virág- és növényi ornamentális hímzések, és a temperával, akvarellel kifestett tervek szerepeltek a tárlaton. Ekkoriban készített munkáit összehasonlítva a Nyolcak kiállított műveivel, szinte semmi stílusazonosságot nem fedezhetünk fel, így helytálló Passuth Krisztina megállapítása, értékelése, miszerint: ,A századforduló jellegzetes megnyilvánulása: a tehetséges írónő, aki hímzéseivel szerepel egy tárlaton, amely mind formailag, mind tartalmilag sokkal modernebb az ö felfogásánál)'

1* (...) ,A vendégek által kiállított szobroknak és főként Lesznai Anna hímzésének nem túlságosan sok köze van a csoport stílusához, inkább eszmei, bajtársi szolidaritást, mint tényleges művészi közösséget jelentenek."

1'

1 A kiállításról írott kritikák azonban már itt is a Lesznai-életmű egy fontos, és a későbbiekben egyre jelentősebbé váló vonásáról számolnak be: ,A Nyolcak maguknak állítottak ki jó bizonyítványt, amikor kiállításukra meghívták Lesznai Annát, (...) a művészet még saját művészi meggyőződésüknél is szentebb lehet előttük, különben nem fogadták volna házukba Lesznai kézimunka-terveit, amelyeknek mindegyike egy lépéssel távolodik a természetszervezés feladatától és továbbhalad a teljes elvonás felé vezető úton, különben nem kaptak volna helyet azok a minták, amelyek formáikban és kapcsolódásukban egyre inkább felszabadulnak a szerves testeket kormányzó törvények uralma alól és mindjobban a kristályos képződések hasonlóságára 16 Lesznai Anna Moscovitz Amáliaként született, művésznevét a Körtvélyes közelében fekvő Leszna falu neve nyomán vette fel. 17 1913 és 1919 között voltak házastársak, ám válásuk után is - nemcsak két közös gyermekük kedvéért - szoros kapcsolatban álltak, és barátságban maradtak. 18 „Máli a körtvélyesi fészekben a valódi nagyasszony, lelke elragadó szárnyalásával, szelleme szédítő mélységeivel (...) tevékenysége a körtvélyesi parasztok érdekében olyan bátor, nobilis, mindenkivel szembeszálló'-Jászi Oszkár naplójegyzeteiből (1920. június 7.) Litván György (szerk.): Jászi Oszkár naplója. 1919-1923. Budapest, 2001, MTA Történettudományi Intézete, 113. 19 Jászi Oszkár naplója (1920. november 10.) Im. 151. 20 Jászi Oszkár naplója (1922. június 5.) lm. 281. 21 Vezér Erzsébet (szerk.): Emlékezések. Beszélgetés Lesznai Annával lm. 4. 22 Nyolcak kiállítása a Nemzeti Szalonban. 1911. Katalógus. Előszó: Feleky Géza. 13. 23 Passuth Krisztina: A Nyolcak festészete Budapest, 1967, Corvina. 80. 24 Passuth im. 86-87.