Öriné Nagy Cecília (szerk.): A gödöllői szőnyeg 100 éve - Tanulmányok a 20. századi magyar textilművészet történetéhez (Gödöllő, 2009)

Török Petra: „...kivágás a mágikus végtelen szőnyegéből"- Lesznai Anna textilmunkái, hímzései és elfeledett manufaktúrája

77 asszonyoktól tanult mintákat, és amelyeken kipróbálta az öltéseket.

5 Ezek a parasztasszonyok a nyárra elszegődött kubikus munkásokkal érkeztek Mezőkövesdről a felsőmagyarországi, egykori Zemplén vármegyei Körtvélyesre, ahol a család birtokai feküdtek. Vallomása szerint tőlük tanulta meg a szimbólumok eredetét, az absztrakt minták ábrázolóvá, illetve az ábrázoló minták absztrakttá válásának folyamatát

6 és a színek jelentőségét.

7 Rár a felvidéki népművészet és a mezőkövesdi parasztasszonyok munkáinak hatása nagy jelentőségű, Lesznai művészi tevékenységének alakulását olyan mesterek tanácsai segítették, mint Ferenczy Károly vagy Bihari Sándor." A kutatás érdekes új adaléka a Hatvany Múzeum egyik pasztellvázlatának hátuljára írott rövid megjegyzés, mely szerint: „

Interieur — (pasztell) Mali első képe. Ferenczy Károly növendéke volt (azt hiszem az Iparművészetin) 1902—03? (Gergely Tibor közlése)".

9 Ez ellentmond annak a több helyütt felbukkanó állításnak, mely szerint Lesznai egészen 1907-ig nem vett részt szervezett és rendszeres akadémiai jellegű oktatásban. 1907-ben a plein-air életképfestő, Lucien Simon igen népszerű párizsi festőiskolájába iratkozott be. Erről az időszakról a tényen kívül semmit sem tudunk, ám a Lesznai-versek jól mutatják, hogy a világváros rá nem volt olyan elementáris, „világnézet-felforgató"hatássa\, mint a töhbi Párizs-járó magyarra. 1

0 Anélkül, hogy alábecsülnénk a népi hatások ihlető jelentőségét Lesznainál, mégis fel kell tenni a kérdést, hogy ez a művészeti stílusválasztás mennyiben volt ösztönös, és mennyire igazodott a kor uralkodó irányzataihoz, így például a népművészetre építő magyar szecesszióhoz. A népművészettel — vagyis a „szakácsnők "-kel — való első, közvetlen találkozás élménye kiválóan alkalmas lenne arra, hogy Lesznai művészi forrásait teljes egészében a népművészettel azonosítsam, adaptálva a „csak tiszta forrásból" gondolatát, és ezt követően figyeljem a népművészeti motívumkincs beépítését alkotásaiba. A népművészeti motívumok és az ornamentika átvételével Lesznai képzőművészete korántsem volt társtalan jelenség a korabeli magyar művészeti tendenciák között, és így alkotótevékenységének is csupán alapját, nem kizárólagos célját képezte. A Bellák Gábor által „ornamentális népszemlélet"-nek nevezett" törekvés már a szecesszió modern esztéticizmusának jegyében fogant, mely tisztán esztétikai, ahistorikus és ornamentális tartalmú volt. E törekvés képviselői a népművészet tárgyaira, formavilágára mint a tiszta esztétikumot jelentő ornamentumokra tekintettek.

1

2 Hasonló gondolatot fogalmaz meg Popper Leó is, 191 l-ben megjelent, Népművészet és forma átlelkesítése című esszéjében." Az ő nevét azért is kell feltétlenül megemlítenünk, mert korai halála ellenére a népművészet mibenlétét értelmező írásai rendkívüli hatással voltak Lukács Györgyre és körére, így többek között Lesznai Annára is. Lesznai törekvéseiben jelen van a népművészet motívumainak gyűjtése, a formaalkotó törvényszerűségek bemutatása és a kultúrtörténeti tanulságok levonása, ám hiányzik a bármiféle deklarált elveknek vagy ideológiáknak való megfelelés igénye. Az ornamentikában — Fülephez és Lechnerhez hasonlóan - az emberiség nagy közös kultúrkincsét látta, így ezen örökség egyetemességére, a boldogságra törekvő lét mindenütt érvényesülő igényére helyezte a hangsúlyt. A vidéki, a falusi, a földközeli - a természetes életforma toposza Az alkotók testi, lelki, spirituális egyesülése a vidékkel, a falusi vagy földközeli életformával a 19-20. század fordulóján a művészet kedvelt toposza, elérendő célja, és például a gödöllőiek esetében meg is valósított életformája volt. A felvidéki Körtvélyes vidékén, e Kassától keletre fekvő faluban minden együtt áll, amit a közép-európai táj kínálhat: a békésen kanyargó Ondova és völgye, a Beszkidek itt már megszelídült formái, vagy a táj fölé magasodó Vihorlát hegység. Az 1900-as évek elején a falu 200 házában mintegy 1100 lakos élt, jobbára földművesek és családjuk.

1

4 A falu templomának szomszédságában állt a Mária Terézia idejében a Szirmay család építette barokk kúria

1

5, az épület 5 „Először anyámtól tanultam hímezni, de az ö hímzései, a petit point-ok nem érdekeltek annyira. Egyszer vett két konyharongyot, egyik kék, másik piros volt. Egyet elcsórtam és rárajzoltam azokat az öltéseket, amelyeket a parasztasszonyoktól tanultam."- Uo. 10-11. 6 „Mert ha egy virágot rajzoltam, ami nekik nem tetszett, elnevezték kutyás mintának, és a virágból kutyát csináltak. És ez nagyon jó kutya volt."- Uo. 11. 7 „Emlékszem, ott állt előttem, még akkor nem született meg a gyereke, jó nagy hasacskája volt, és azt mondta: ,Ez a sárga, amit ide tetszett rajzolni, ez kiugrik, ez a hasamnak ugrik.' Egy másikra azt mondta, hogy kiszúrja a szemét. Tényleg értették, hogy a színek nincsenek egyforma közelségben az emberrel." - Uo. 11. 8 Szabadi Judit: Lesznai Anna, a festő és iparművész. Lesznai Anna képeskönyv. Budapest, 1978, Corvina Könyvkiadó. 90. 9 Hatvany Lajos Múzeum, Hatvan, Itsz.: 83.1. 2194 10 Ixl. Őszi válás című vers. Lesznai Anna: Dolgok öröme. Budapest., 1981, Szépirodalmi Könyvkiadó. 13-14. 11 Bellák Gábor: A historizmus és szecesszió népművészet-felfogása. Lélek és forma. Magyar művészet. 1896-1914. Budapest, 1986., A Magyar Nemzeti Galéria Kiadványai. 23. A fogalmat a szerző Pór Péter: Konzervatív reformtörekvések a századforduló irodalmában című könyvéből (Budapest, 1971) kölcsönözte, ahol azokat Pór a szecesszió látásmódjának irodalomtörténeti jellemzésére használta. 12 „ Tisztán önmaguk formai törvényeit követő, csak érzéki teljességként átélhető valóságok. Omamentumok tehát, hiszen az ornamentika sem más, mint a tiszta esztétikum, a világ közvetlen - minden tárgyi vonatkozástól mentes szemlélete."- Bellák Gábor: A historizmus és szecesszió népművészet-felfogása. Im. 24. 13 .Ahová mi hosszú tévelygések után egészen kifinomult érzékkel megérkeztünk - a tárgy nélküli kifejezés és az átlelkesitett disz súly-problémáinak körében —, ott már készen állt és várt minket a népművészet és végtelen könnyedséggelfolytatta utunkat." Popper Leó: Esszék és kritikák. Magvető Könyvkiadó Budapest, 1983. 107. 14 Borovszky Samu (szerk.): Zemplén vármegye monográfiája. Magyarország monográfiája sorozat. Budapest, 1905. 18. 15 Uo.