Öriné Nagy Cecília (szerk.): A gödöllői szőnyeg 100 éve - Tanulmányok a 20. századi magyar textilművészet történetéhez (Gödöllő, 2009)

Gellér Katalin: Kasszandra és Ildikó

50 Gellér Katalin egyik legjelentősebb a magyar mítoszábrázolások között.

8 Krimhilda-Ildikó a kárpiton vadász istennőként jelenik meg, kezében sólymokat tart, a derekán nyíl tartót visel. Arca profilból, teste szemből ábrázolt. A beállítás számos korabeli hieratikus jellegű munkáról ismert. A fogalmazás erősen stilizált, címerfigura is lehetne. Hasonló pózban jelenítette meg Toldi figuráját is a Toldi sírja

9 című gobelinjén (1917). Autentikus források hiányában a magyar mitológia hőseinek ábrázolása során a szerzők mindenekelőtt a viseletet igyekeztek rekonstruálni. A nemzeti elemet Henszlmann Imre szerint elsősorban a ruha segítségével lehet ábrázolni: „az emberit nem puszta elvont módjában, de mint indiai ruhában érzékitettett ismerjük meg" - írta Kalidásza Sakuntala című regényes történetéről, amelyet Nagy Sándor is feldolgozott."' Gyűjtötték a viseleteket, Körösfői-Kriesch görögországi naplójában többször is leírta a múzeumokban és az utcán látott öltözékeket, hímzéseket. A candiai férfi viselet és a székely muszuly között például látványbeli hasonlóságot fedezett fel." Nagy Sándor Ildikó ruházatát népviseleti elemek felhasználásával rekonstruálta. Ildikó erősen stilizált viseletet hord (kalotaszegi feltűzött szoknya, kötény, vállfős ingfej részletei ismerhetők fel), melyről Körösfői-Kriesch a következőket írta: „ezt a costume-öt még az antik görög sem találta volna barbárnak".

1

2 Nagy Sándor feltételezhetően antik emlékeket is tanulmányozott, de befolyásolhatták olvasmányai is. Remsey Flóra a rossz állapotban fennmaradt terv alapos vizsgálata során a fej mögött felfedezett egy alig látható finom kék fátylat. Talán csak véletlen egybeesés, hogy Gárdonyi Géza A Láthatatlan ember című (1902) regényében Réka, Attila első felesége égszínkék süveget visel, s a hunokat hasonló öltözékekben örökítette meg, mint Nagy Sándor néhány évvel később az Attila hazatérése a vadászatról című szőnyegén. Külön elemzést igényelne a bordűr új felfogása. Nagy Sándor nem keretező motívumként használja, hanem a kárpit terébe mélyen benyúló, erősen stilizált növény- és állat-motívumok vegyítésével létrehozott díszítményt alkot belőle. A motívumok egyébként vázlatlapjairól ismertek (hatásuk például Bódis Erzsébet munkáin is felismerhető). Más munkáin {Attila hazatérése a vadászatról, Szénahordás

u, Toldi sírja) is megfigyelhető, hogy kapcsolatot keres a figurális és az ornamentális között, az ornamentika nyelvén is „elbeszéli" a főtémát. Körösfői-Kriesch Aladár legjelentősebb mitológiai tárgyú alkotásáról, a Kasszandra című kárpitról korábban részletes, irodalmi forrásait, művészeti előképeit taglaló elemzés készült, ezért itt csak a kárpit leírását közlöm újra, kiegészítve egy új, a korábbi tanulmányban nem említett adattal.

1

5 A Kasszandra című gobelin Priamosz király tragikus sorsú leányát jeleníti meg, aki megjósolta Trója elestét, de senki sem hitt neki.

1

6 A figura reliefszerű tisztasággal rajzolódik ki a háttér vízszintes mezőkbe rendezett, dekoratívan formált tájkép motívumai előtt, betölti a nyújtott, hosszúkás képmezőt. A királylány egyik karjával felmutatva, másikkal hajába kapva, fájdalmas arckifejezéssel figyeli a repülő darvakat. A hoszszú, hullámzó hajzuhatag a preraffaelita festők nőalakjaiéra emlékeztet, de Homérosz leírásából is meríthetett a művész: „aranyló Aphroditéra hasonló".

1

7 Fedetlen keblekkel, áttetsző szoknyában, síkszerű kompozícióban ábrázolta, amely kissé egyiptizáló, de a hangsúlyos körvonalrajz főként antik vázarajzok inspirációját mutatja. 8 Melléklet. A képes kárpitok jegyzéke. 49. 9 Melléklet. A képes kárpitok jegyzéke. 45. 10 Henszlmann Imre: Párhuzam az ó és újkori művészeti nézetek és nevelés között. In: Válogatott művészeti írások, (szerk.): Tímár Árpád. Budapest, 1990. 15. Melléklet. A képes kárpitok jegyzéke. 58. 11 „ Térdig érő, hátul nagyon buggyos nadrágot viselnek s testhezálló mellényt, derekukon övet. S ezáltal a testük vonala valamiképpen hasonlatos lesz a kalotaszegi asszonyok múszuj-adta vonalához". Körösfői-Kriesch Aladár: Naplók ... i.m. 51. 12 Kriesch Aladár: Mit jelent hát a kalotaszegi művészet? Magyar Iparművészet, 1903. 255. 13 Melléklet. A képes kárpitok jegyzéke. 51-53. 14 Melléklet. A képes kárpitok jegyzéke. 80-81. 15 Gellér Katalin: Orfeusz és Kasszandra. Magyar festők antikvitás-élménye a századfordulón. Ars Hungarica, 2005/1., 89-108. 16 Melléklet. A képes kárpitok jegyzéke. 42—43. 17 Homérosz: Iliász. Fordította: Devecseri Gábor. Budapest, 1960.24: 698-699. Dante Gabriel Rossetti: Kasszandra, 1861—67