Öriné Nagy Cecília (szerk.): A gödöllői szőnyeg 100 éve - Tanulmányok a 20. századi magyar textilművészet történetéhez (Gödöllő, 2009)
Kerényi B. Eszter: Mesesarok Múzeumpedagógiai foglalkozások „A gödöllői szőnyeg 100 éve" című kiállításon
118 Kerényi B. Eszter aki fogadta köszöntésüket, majd az udvarhölgyek érkeztek és bókoltak a királyné előtt. Megnéztünk egy valódi rokkát és orsót. Ezek hiteles ábrázolása a rajzpályázatokra érkező képeken fellelhető. A rajzos feladat rózsalevelek színezése volt, amelyet aztán egy fekete-fehér Csipkerózsika-másolatra ragasztottunk, így színesedett ki a kép. Ezt hazavihették magukkal az óvodába, iskolába. Argírus királyfi Remsey Zoltán: Csongor és Tünde 1 Körösfői-Kriesch Aladár: Vázlat az Argírus királyfi és Tündér Ilona című gobelinhez 3 A mesében szereplő hollók, illetve az egyik szőnyegterven szereplő hattyúábrázolások jó lehetőséget kínáltak arra, hogy ne csak konkrétan a mesével, hanem abból kiindulva a szőnyegeken szereplő állatokkal foglalkozzunk. Közösen elmeséltük a mesét, megnéztük a két ábrázolást, állathangokat (holló, daru, hattyú, kerecsensólyom, szirtisas, róka, gímszarvas, veréb) hallgattunk, amelyek felismerése volt a feladat, majd a gyerekek megmutatták, hogy melyik kiállított szőnyegen láthatták a hanghoz tartozó állatot. A helyes megfejtő aranyalmát nyert. Ezután szőnyegrészletek képét húzták a gyerekek, és az adott szőnyeget megkeresték a kiállításon, szintén aranyalmáért. A legtöbb almát összegyűjtő gyerek jutalmat kapott. Végül az Argírus mese kárpitjához terveztek szegély-mintát. Hunor és Magor, Csodaszarvas Remsey Jenő: Vázlat a Csodaszarvas vadászata című faliszőnyeghez 4 Undi Mariska: A Csodaszarvas vadászata 9 Mihály Rezső: Padlószőnyeg életfa motívummal 6 Nagy Sándor: Attila hazatérése a vadászatról (kárpitterv)" Nagy Sándor: Ildikó (gobelinvázlat) 8 Nagy Sándor: Vázlat az Ildikó című kárpithoz 9 Nagy Sándor: Hun(n) leány (kárpitterv) 1 0 A magyar eredetmondákat, a honfoglaló magyarok életét beszéltük meg. Szóba került a Képes Krónika (reprint kiadásban kézbe vehették a gyerekek), mint a történelmi forrásaink egyike. Megelevenítettük egy jurta belsejét, megbeszéltük kinek hol volt a helye. Kiosztottuk a szerepeket: családfő, feleség, fontos vendég (jelen esetben a sámán és segítője), gyerekek. Honfoglalás-kori fejfedőket próbáltak, sámándobot adtam a kezükbe. Amikor mindenki elhelyezkedett a jurtában, sámánzenét hallgatunk (Kormorán együttes). Beszéltünk a sámánokról, az égig-érő fáról, mint a magyar mitológia eleméről, a mesék egyik kellékéről. Végül a Hunor-Magor szőnyeg segítségével a gyerekek felöltöztettek egy vitézt, és felszerszántozták a lovát. 2 Melléklet. A képes kárpitok jegyzéke: 76. 3 Melléklet. A képes kárpitok jegyzéke: 89. 4 Melléklet. A képes kárpitok jegyzéke: 84. 5 Melléklet. A képes kárpitok jegyzéke: 22. 6 Melléklet. A képes kárpitok jegyzéke: 66. 7 Melléklet. A képes kárpitok jegyzéke: 52. 8 Melléklet. A képes kárpitok jegyzéke: 49. 9 Melléklet. A képes kárpitok jegyzéke: 48. 10 Melléklet. A képes kárpitok jegyzéke: 47.
