G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)
A KÖZÉPKORTÓL A 18. SZÁZAD ELEJÉIG - Horváth Lajos: A TÖRÖK HÓDÍTÁS KORÁBAN (1541-1686)
120 a Töltés, 1655-től emlegetik. 7 0 És itt elérkeztünk a Pazsak patakhoz, a Pazsakfőhöz és a Pazsak völgyhöz, mely nem más, mint a Rákos-patak egyik forrása jelenleg is Szada területén a gödöllői határtól, amelyik derékszögben halad át rajta, mintegy fél kilométerre. Patakként 1430-ban, patakfőként 1456-ban és völgyként 1655-ben említik legelőször. 7 1 A Pazsak jelentése vizenyős, mocsaras hely és a paszat, maszat szavunkkal áll rokonságban, valószínűleg -k kicsinyítő képző van a végén. Alighanem összefüggésben van pezseg szavunkkal is, amelyik jól ráillik egy patak forrására, mely bugyogva, pezsegve tör a felszínre. A Pazsakhoz közel a Sáfrányos nyárasban, Nyárasban van a következő földhatár, melynek a két szélét a gödöllőiek elszántották egy 1655. évi vallomás szerint. Egy másik tanú ugyanakkor azt vallotta, hogy mindezek a határok az Urrétje végében vannak. Valahol itt kellett lennie a Középerdőnek is 1655-ben, amelyik nem azonos a Középmállal. 7 2 Annál is inkább, hiszen a mái szavunk a mell mély hangrendű változata, mely déli, délnyugati, napverte domboldalt jelent, amelyik rendszerint szőlővel borított. Ezután éri el a határ a Szilhát nevű helyet, amelyik szilfákkal borított enyhe kiemelkedés lehetett, amikor a nevét kapta, 1655-ben említik legelőször. 7 3 Vagy ez, vagy a Középerdő az, amelyet olykor Tilalmas erdőnek, Szadai tilalmasnak mondanak a tanúk, nyilván azért, mert tilos benne a favágás, mert meghagyták szálerdőnek növekedni. Legelőször 1652-ben nevezik meg. 7 4 Valahol a Szilháton van egy Topolyfa, éppen azért topoly, hogy elüssön a szil környezetétől és így képezzen határjelet, 1660-ban azt állították, hogy a mellette levő határjelet 1657-ben a gödöllőiek elszántották. 7 5 Egy másik tanú 1658-ban ezen a tájon említette, hogy régi fákon „keresztes vágások" vannak határjelekként. 7 6 Ezután következett a Fertősnek mondott hely, 1658-tól emlegetik. Juhlegelő volt mellette a Lázár útján alól. A Fertős nevének jelentése szerint pocsolyás, dágványos hely lehetett, talán a sertés konda és csürhe számára. A gödöllői sertések száma - például - 1590-ben 150 volt. 7 7 A Fertőstől egymás után négy határjelen keresztül halad a határ egészen a Szénégetőnek nevezett helyre. Első említése 1655-ből való. Ettől azonban sokkal régebben lehetett itt szénégetők telepe, mert azt mondják, hogy a disznók ott „hólt szenet turtanak ki" a nagy hányott határdomb közepében. 7 8 Ekkor elérkezik a határ a Nyájcsapáshoz, mely vagy közelében van a Fóti útnak, vagy esetleg azonos vele. Emellett is egy nagy hányott határdomb volt és itt érintkezett 70 HORVÁTH L. 1987.105. 2,10. tanú. 71 HORVÁTH L. 1987. 30, 39,105. 1. tanú. 72 HORVÁTH L. 1987.105.1,2,10. tanú, 118.15. tanú. 73 HORVÁTH L. 1987.105.14. tanú. 74 HORVÁTH L. 1987.105. 2,10. tanú. 75 HORVÁTH L. 1987.123. 9. tanú, 124. 76 HORVÁTH L. 1987.108. 8,12. tanú. 77 HORVÁTH L. 1987.108. 2. tanú. 78 HORVÁTH L. 1987.105. 2, 14,17,18. tanú.
