G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)
A KÖZÉPKORTÓL A 18. SZÁZAD ELEJÉIG - Horváth Lajos: A TÖRÖK HÓDÍTÁS KORÁBAN (1541-1686)
121 Gödöllő, Szada és Szentjakab hármashatára. Szada szérűje ezen a részen volt 1655-ben. 79 A szérű a gabona nyomtatásának a munkahelye. A magyarság ősi mesterségként állatokkal végeztette a szemnyerést, ellentétben a szlávok kézi cséphadarós megoldásával. Ez az a Nyájcsapás, amin érkezhettek Fótról, Dunakesziről a pusztabérlők nyájai és kondái, ahogy azt sok tanú vallotta. A táj toponimiájához még más nevek is hozzátartoznak. Bugyi István, Nógrád várának császári tizedese (1622-1663-ig Habsburg kézen volt), Cegléd város deákjának (jegyzőjének) atyafia vallotta 1658-ban, hogy korábban Szadán lakott. Akkoriban az országúton ment Gödöllőre és találkozott egy öreg emberrel, aki a Végh Urbán fájának nevezett hármastörzsű fánál azt állította, hogy Szada Besnyővel határos, nem Gödöllővel. Megnevezte a Csóka völgyet, abban egy nagy Tölgyfát, ahol Szada és Besnyő igaz határa volt. 8 0 Némileg igazolja ezt az állítást az Antalhegy, amelyik jelenleg Gödöllő belterületéhez tartozik. Valószínűleg az 1546-1559 között összeírt Antal Jeromosról kapta a nevét, aki besnyői lakos volt. 8 1 Bugyi István vallotta azt is, hogy az Őrhegy tetején húzódik a Gödöllő és Szentjakab közötti határ. A Gödöllői-dombságon több Őrhegyet is találunk, ezek a végvári harcok korszakában kiállított őrségekről kapták a nevüket. Ebbe a körbe tartoznak még a Látó hegy (Besnyőn) és általában a Leshelyek, Leshegyek, bár ezek összefügghetnek a szarvas, őz és vaddisznó vadászatával is. A Gárdony hegy 1430-tól, Gárdony puszta 1431-től, Gárdonynyára erdő 1456-tól, Gárdony völgye 1658-tól szerepel írott forrásban Gödöllő, Szentjakab és Szada hármashatárán. Alighanem a latin Gardian, Gardianus szóból származik és jelentése azonos az Őrheggyel. Az is lehet, hogy ugyanannak a hegynek a neveivel van dolgunk. 8 2 A vitatott határhelyek között emlegetik az Ágerdőt is, nehezen lokalizálható erdő. Bizonyos azonban, hogy nem a faágról kapta a nevét, hanem magának az erdőnek kiágazó alakjáról. 8 3 Ezt a bőséges forrásanyagot, ezt a részletezhető helyismeretet a Gödöllő és Szada között dúló majdnem százéves határvita hagyta ránk. Ehhez hasonló helynévanyaggal nem rendelkezünk Gödöllő egyéb határaira nézve, ami nem jelenti azt, hogy többi határának aprólékos elnevezése ne lett volna. Ennek az 1649-1686-ig terjedő 36-37 évnek a gödöllői társadalma meglehetősen egyszerű képet mutat. Békésebb időben helyben laktak a földesurak, a Hamvayak, Vámossyak, Bossányiak, akik békétlen időben a Felvidékre húzódtak. Helyben hagyták azonban ispánjaikat, korábban Kerepesi Benedeket, később Végh Urbánt, hogy gondját viselje a birtokoknak. A nép Gödöllőn is jogilag egységesen a jobbágyságba tartozott, bár nyilván voltak 79 HORVÁTH L. 1987. 105. 17,18. tanú, 112. 80 HORVÁTH L. 1987. 108. 30. tanú. 81 KÁLDY-NAGY Gy. 1977. 229. 82 HORVÁTH L. 1987. 30-31,39,107., KISS L. 1983.233-234. pp. Szerb-horvát személynévből származtatja a Fejér megyei Gárdonyt. Minden alkalmat megragad, hogy szlávból származtasson. Rendkívül árulkodó a szerb-horvát nyelvre való hivatkozás, mert olyan nincs, azt Tito találta ki. Ez két nyelv: horvát és szerb. 83 HORVÁTH L. 1987.115., 118. 4. tanú.
