G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)

A TÁJ RÉGÉSZETI EMLÉKEI - Mesterházy Károly: GÖDÖLLŐ FÖLDJE A NÉPVÁNDORLÁS ÉS A HONFOGLALÁS KORÁBAN

63 Az ilyen hamus foltokból a nagy területen legalább hetet tudtunk az első alkalommal megszámolni, melyek viszonylag nagy távolságban voltak egymástól. Minden folt egy-egy család kunyhóját jelezhette, de nincs kizárva, hogy másfajta, tartósabb építmények is voltak az avar faluban. Veresegyház határában még kilenc helyen találtunk

6

3 kisebb-nagyobb települést jelző hamus, cserepeket tartalmazó foltokat. Hasonló megfigyelést tettek a régészeti topográfia készítői Váchartyánban,

6

4 ahol kilenc település helyét találták meg, Vácrátóton tizet,

6

5 Őrszentmiklóson pedig tizenegyet.

6

6 A gödöllői avar lelőhelyek mind temetőnek látszanak. Közülük két helyen (Tavaszmező út és Damjanich János út)

6

7 egy-egy edény került elő, ami településen nem szokásos, két edény még kevésbé, mint a Petőfi Sándor utcában.

6

8 Az erdészeti műhelynél levő temetőről a feltárt tíz, késő avar kori sír tanúskodik. Meglepő viszont, hogy a terepjárás során egyetlen település nyomára sem bukkantak. Ez talán arra vall, hogy Gödöllő egykori helyén kiterjedt erdő volt ekkor, amelynek tisztásain vagy ritkás helyein temetőt még egyszerűbb volt telepíteni, mint irtásfalut. Ennek megfelelően a gödöllői avar temetőkhöz tartozó falvak vagy a mai település alatt, még ismeretlen helyen rejtőzködnek, vagy a környéken levők, így a veresegyházi avar telepek némelyikének lakói temették halottaikat az erdők rejtekében. Csak arra gondolhatunk, hogy az avar kori településhálózat más volt, mint a mai, melyet semmiképpen sem igazíthatunk a mai faluhatárokhoz. Annak ellenére, hogy Gödöllő Avária közepéhez közel, illetve azon túl északra feküdt, vidékének mégis volt kapcsolata más népekkel és országokkal. A váchartyáni temetőben például üvegpoharat találtak, amely nem avar készítmény. Újabban bizánci árunak tartják. Bizánci típusú bronzcsatot is leltek Vácott a 142. sírban, Zsámbokon, és bizánci amforát Dányban.

6

9 A váci temetőben (512. sír) egy olyan ruhakapcsoló tű, úgynevezett fibula került elő, amely főleg a szláv népeknél terjedt el. Ezért eleinte szláv nők jelenlétére következtettek belőlük az avar környezetben. Ma már ennél óvatosabban ítéljük meg a jelenséget, mert a váci temetőben talált cserépfazekak között is vannak szláv, úgynevezett prágai típusra emlékeztető darabok.

7

0 A nyugati kultúrkörből is került Vác környékére néhány tárgy. Észak-itáliai eredetű lehet szintén az 512. sír trapezoid bronz öwerete, és délnémet vidékről valók az ezüst berakásos vas öweretek.

71 Idegen eredetűek a váci temető kétoldalas csontfésűi is. Leginkább a helyi maradvány germán lakosság lehet az átadó fél, mert az avaroknál és a magyaroknál a csontfésű unikumnak számít és szinte mindig idegen eredetűnek bizonyul. A Duna-kanyar és Gödöllő közti terület a késő avar korban sűrűn betelepült. 63 SZENTPÉTERI ]. 2002. 573-574. pp. 64 MRT 9. 34.1h. 65 MRT 9. 35. lh.; SZENTPÉTERI J. 2002. 568-571. pp. 66 SZENTPÉTERI J. 2002. 529-530. pp. 67 MRT XIII/3.10/50,10/44. lh. 68 MRT XIII/3.

10/42. lh. 69 TETTAMANTI S. 2000. 36. t.; TETTAMANTI S. 1980. Abb. 4.; GARAM É. 1983. 5. á. 70 TETTAMANTI S. 2000.121. p. 71 TETTAMANTI S. 2000. 32. t„ 34. t„ 22. t.