G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)
A TÁJ RÉGÉSZETI EMLÉKEI - Mesterházy Károly: GÖDÖLLŐ FÖLDJE A NÉPVÁNDORLÁS ÉS A HONFOGLALÁS KORÁBAN
64 A falvak népe a 9. század elejéig bekapcsolódott a nemzetközi kereskedelembe. Bár az egykorú sírrablásnak áldozatul esett temetkezések alapján nehéz a lakosság gazdasági erejéről hiteles képet kapnunk, mégis inkább úgy tűnik, hogy még a 8. században is az átlagos jómódról tanúskodnak a sírok. Az avar kor végét lezáró frank-avar háborúk és a polgárháború, a főméltóságok egymás elleni küzdelme meghozta a frankok számára kívánatos eredményt: egy önálló politikai egységet és népét eltüntették Európa térképéről. Akár elhisszük Nagy Károly életrajzírójának, Einhardnak, hogy mérhetetlen hadizsákmányt ejtve kiirtották az avarokat, akár nem, az avarokról 829 után már nem hallunk. Régészeti nyomaik 7 2 is nagyon ritkán bukkannak fel, és azok is mérhetetlenül szegényesek. A következő néhány évtized a szláv lakosság térnyerésének időszaka. Hogy ez vidékünkön mit jelent, nem tudjuk. Mi több, ott sincs igazi fogalmunk róla, ahol a kora Árpád-kori helynevek alapján szláv lakosság élt a honfoglalás idején, például Nógrád megye erdős-hegyes patak völgyeiben. Halvány nyomok arra utalnak, hogy ez a szláv népesség vegyes kultúrájú volt: viseletében mind avar, mind szláv vonások feltűnnek. De ezek a nyomok Pest megyében még felkutatásra várnak. Nagyon valószínű, hogy 862 táján jártak vidékünkön először a honfoglaló magyarok előhírnökei. Még nem az új haza földjét keresték, csak terepszemlét tartottak annak kapcsán, hogy a morvákkal szövetségben a frankok ellen hadakoztak, nyilván nem ingyen. Ugyan nem hallunk arról, hogy mely irányból érkeztek, de a célpont, Német Lajos uralmi területének legkeletibb tartománya Pannónia, a mai Dunántúl volt. A morvákkal határos Duna-mente is a Kárpát-medencén belülről támadható leginkább, így a szövetséges magyar csapatok a Duna-kanyar irányából indíthatták támadásukat. A következő magyar betörés időpontja a források szerint 20 évvel később következett csak, de azért ebben nem lehetünk egészen biztosak. Legfeljebb nem támadták sem a morvákat, sem Pannoniát, így frank szemszögből nem volt érdemes vele foglalkozni. 895/896-ban azonban gyökeresen megváltozott a Kárpát-medence élete. A Dunáig északról és keletről is megszállták a hadak a stratégiailag fontos helyeket, és a síkságon és a dombvidéken létrejött az elsődleges megtelepedés. A Dunántúl elfoglalásával 900-ban már csak a legerősebb nemzetségek, köztük a fejedelemé, és a nyugati sávban a határőrzéssel megbízott segédnépek, illetve azok fejei jutottak újabb területekhez. Újra egységes uralom alatt volt a Kárpát-medence. Hét magyar és a csatlakozott kabarok három törzse Árpád vezetésével indította el és fejezte be a honfoglalást. Környékünk helyneveiből Üllő őrzi a fejedelmi család egyik tagjának megtelepedését, s ennek az üllői honfoglalás kori temető nem mond ellent. 7 3 De ebből nem következik sem az, hogy az ország közepén a Megyer törzs telepedett volna meg, sem az, hogy Gödöllő környéke a fejedelmi család birtoka lett volna. A környék elsődleges megszállói csak régészetileg ismertek, történeti adataink nincsenek. Mi több, írott források tekintetében Gödöllő a környék egyik legrosszabbul adatolt települése: a 14. századig nincs is adatunk róla. 7 4 Ugyanakkor úgy tűnik, hogy stratégiai értéke jelentős volt, mert a környezettel ellentétben Gödöllőn négy 72 TETTAMANTI S. 2001. 10-11. pp. 73 FEHÉR G. - ÉRY K. - KRALOVÁNSZKY A. 1962. No. 1174. 74 GYÖRFFYGy. 1998. 518. p.
