G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)

A TÁJ RÉGÉSZETI EMLÉKEI - Mesterházy Károly: GÖDÖLLŐ FÖLDJE A NÉPVÁNDORLÁS ÉS A HONFOGLALÁS KORÁBAN

55 és kalcedon-gyöngyök számítottak, és egy aranylemezzel bevont kis, félhold alakú dísz.

8 Az 1. század legkorábbi rangos férfisírjai közé tartozik a dunaharaszti, egykori rablásnak áldozatul esett temetkezés. Az aranylemezes borítású tárgyak, egy szíjvég és két másik, bizonytalan rendeltetésű tárgy aranyborítása Vaday Andrea szerint az első generáció jazigjaira lehet jellemző.

9 Ebben a korai időszakban és még egy ideig a „pesti oldal új urai", ahogy Alföldi András említette a jazigokat,

1

0 a Duna közelében is megtelepedhettek. A provinciába való gyakori betöréseikre azonban a birodalom mindig katonai csapással válaszolt, és egyezményben kötelezte őket, hogy a Dunától 7,5 vagy 15 km távolságban kellett lakniuk. Ez azt jelenti, hogy Gödöllő időszakonként a rómaiak Duna-balparti határzónájába került. Ilyen időszakok voltak Kr. u. 92-t követően, amikor a katonai megtorlást a bal parti római ellenerődök építésével is kiegészítik (Pest), majd 175-ben, amikor újabb ellenerődök és őrhelyek épültek, ahonnan ellenőrizték a bal parti üres zónát,

1

1 és egyéb tiltó rendelkezéssel is sújtották a szarmatákat. Ez az időszak, a 166-172, majd 177180 közötti évek a nagy markomann-szarmata háború ideje, amelyben a nagy gondolkodó császár, Marcus Aurelius személyesen irányította a birodalmi csapatokat. S miközben a kvádok földjén a Garam mellett táborozott, úgy találta e lator népet (a szarmatákat) ki kellene irtani a birodalom békéje érdekében. De a békésebb évtizedekben, 107-ben és Traianus császár halálának hírére 117-ben is betörtek Pannoniába. A 2. század eleje mégis a béke éveinek látszott, mert a pannóniai helytartó palotáját a hajógyári szigetre építették fel, amely annak jele, hogy nagyobb nyugalmat reméltek a büntető akciók nyomán.

1

2 A szarmata települések hálózatában éppen Gödöllő környékén találunk egy csoportosulást, amelyet szarmata előkelők sírjai jeleznek. Az egyik ilyen temető Isaszegen a Katonapallagon volt, ahol a fakoporsókat kővel körülvett sírgödörben helyezték el, ezeket kődarabokkal pakolták körül, és végül steppei hagyományoknak megfelelően halmot hordtak rájuk.

1

3 Ilyen halmos temetők voltak Vácszentlászlón az erdőben (ezeket a pontatlan tájékozódás miatt először gödöllői halomsíroknak említették) az úgynevezett Harminchányás (Salamonnál Harmincakhalma), ahol a valóságban 74 halmot térképezett Nováki Gyula.

1

4 Galgahévizen a monostori völgyben szintén halomsírok vannak.

1

5 Bár ezeket a sírokat maradéktalanul kirabolták, talán maguk a szarmaták későbbi leszármazottai, vagy újabb idegen betelepülők, egy-egy véletlenül a sírban hagyott értéktelen tárgy árulkodik arról, hogy e sírokba fegyveres, esetenként lovas harcosokat temettek. Galgahévizen zablát, Hévizgyörkön zablát, vaskardot és nyílcsúcsot is találtak a férfisírban, míg a női sírban a szokásos gyöngyökön kívül üvegkancsó, ládika 8 MESTERHÁZY K. 1986. 138-142. pp. 9 VADAY A. 1989. 129. p. 10 ALFÖLDI A. 1942.172. p. 11 MÖCSY A. 1990. 106-107. pp.; VISY Zs. 2003. 55-58. pp. 12 PÓCZY K. 2004. időrendi tábla.; SZILÁGYI J. 1958. 53. p. 13 GARAM É. 1964. 49. p.; MRT XIII/3. 13/17. lh. A topográfiai felmérésnél 25 halmot regisztráltak. 14 SALAMON Á. 1958. 33. p., KULCSÁR V. 1998. No. 189. A lelőhelyen 2000-ben rablóásatás volt, melyet leletmentés követett: KULCSÁR V. 2003.226. p. 15 KULCSÁR V. 1998. No. 41. Galgahévizen a Monostori-völgyben 15 halmot figyeltek meg, közülük már Fettich Nándor is feltárt két sírt, 1930-ban. A kettes számúban IV. századi lándzsacsúcsot és pajzsdudort talált: MRT XIII/3. 8/7. lh. Az adatra Torma István hívta fel a figyelmemet.