G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)

A TÁJ RÉGÉSZETI EMLÉKEI - Mesterházy Károly: GÖDÖLLŐ FÖLDJE A NÉPVÁNDORLÁS ÉS A HONFOGLALÁS KORÁBAN

56 és tükör is volt.

1

6 Isaszegen és Dunaharasztiban lócsontokat találtak, de ezek száma szinte egy kezünkön megszámlálható. Nyílcsúcsok például eddig összesen hét lelőhelyről kerültek elő,

1

7 pedig a római seregvezetés éppen a számukra kivédhetetlen szarmata íjászok-könnyűlovasok elleni védekezésül telepítette Ulcisia Castrába (Szentendre) és Intercisába (Dunaújváros) a 170-es években a szír íjászokat. Ez azt jelenti, hogy a sírleletek nem tükrözik a mindennapi életet, és ráadásául az erősen rablott sírok szegénysége szintén megnehezíti véleményünk kialakítását a szarmata társadalomról. A 3. század közepétől újra felerősödnek az Aquincum környékére irányuló barbár támadások. 260-ban nagy éremkincset rejtettek el verdefényes római pénzekből Camponában (Nagytétény) és Ulcisia Castrában, amely egyúttal a két tábor felégetésével is járt. Ekkor kvádok és a beköltöző szarmata roxolánok támadtak. 270-ben pedig a vandálok özönlötték el a Dunántúlt. Valószínű, hogy az előző támadások hátterében a vandálok nyomása a közvetlen kiváltó ok, és az utóbbi támadásban szarmaták is részt vehettek.

1

8 Az Aquincumot és környékét ért barbár támadásokban Gödöllő vidékének szarmatáit mindenkor bizton kereshetjük. Főleg a 3. századtól figyelemmel kísérhetjük a szarmata falvak életét is. E kortól már nem csak a környék településeiről vannak adataink: Veresegyház-Szentjakab, Veresegyház-Kisbikarét,

1

9 Domony határában,

2

0 Valkón a falu és Gödöllő közötti út 8. kilométerénél stb. Gödöllő belterületén a Szabadság téri iskola udvarán

2

1 és a Remete-forrásnál import edények töredékei keltezik a településeket.

2

2 A Fiók-Rákos- és Rákos-patak menti települést

2

3 már az 1. század második felében lakták, erről tanúskodik a római import terra sigillaták és egyéb edények, fémtárgyak nagy választéka. A Malom-dűlőben a Rákos-patak délnyugati partján főleg késő szarmata kori edénycserepek jelezték az egykori falu helyét.

2

4 Peresen, a várostól délkeletre levő telepet

2

5 egy római táltöredék keltezi a 2. századtól. Hasonlóképpen a Szil-háti-dűlőben (a várostól északnyugatra a Rákospatakba folyó kisebb patak partján) levő települést (2-3. kép)

2

6 is római edény töredéke keltezi a 3. századtól. Ugyanitt késő szarmata kori cserepek is voltak. A várostól nyugatra, a Husztina-erdő közelében is kisebb szarmata település volt.

2

7 Gödöllő belterületéről

2

8 16 DINNYÉS I. 1989. 67-76. pp.; 4. kép. 17 KULCSÁR V. 1998. 64-65. pp. 18 ALFÖLDI A. 1942. 671. p. 19 MESTERHÁZY K. 1983. 69. p. 20 MRT XIII/3.6/17. lh. Néha hibásan Gödöllő-Domonyvölgy néven szerepel. 21 MRT XIII/3.10/1 lh. 22 MRT XIII/3. 10/38 lh. 23 MRT XIII/3.10/25 lh. 24 MRT XIII/3. lh. 10/26 lh. 25 MRT XIII/3.10/15 lh. 26 MRT XIII/3.10/33. lh. E területen 2003-ban, áruház építését megelőzően, több mint húszezer négyzetméter területen végzett ásatást Kővári Klára. Egy falu gödörházai, vermei, hulladékgödrei kerültek elő, köztük egy négy sarkán cölöpös, kőkemencés lakóház és egyéb gazdasági épületek. A legszebb leletek közé tartozik a 113. gödörben talált ólomcsüngő. A cserepekből több edény is kiegészíthető volt. A falu lakóinak a határos kvád néppel is voltak kapcsolatai, erre vallanak a szórványos kvád cserepek: KŐVÁRI K. 2004. 218-219. pp. 27 MRT XIII/3.10/34. lh. 28 MRT XIII/3.10/42. lh.