G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)

A TÁJ RÉGÉSZETI EMLÉKEI - Mesterházy Károly: GÖDÖLLŐ FÖLDJE A NÉPVÁNDORLÁS ÉS A HONFOGLALÁS KORÁBAN

53 GÖDÖLLŐ FÖLDJE A NÉPVÁNDORLÁS ÉS A HONFOGLALÁS KORÁBAN A Kr. e. 2. században a Kárpát-medencében még Pozsonytól Munkácsig a kelta civilizáció virágzott. A 2. és 1. század fordulójától azonban a kelta hegemónia megrendült, és mintegy száz év alatt el is enyészett. Kelta törzstöredékek ugyan tovább éltek az Északnyugat-Dunántúlon (boiok) és a Duna-kanyarban (eraviscusok), de a helynévanyag szerint jórészt elvesztették kelta anyanyelvüket.

1 Az Alföldön a Kr. e. 1. században tért nyertek a Dél-Erdélyből előrenyomuló dákok, sőt a Felvidék nyugati felén is megvetették lábukat.

2 Ettől az időponttól mintegy 700 évre megszűnt a Kárpát-medence népi és politikai egysége. Hol keleti hódítók vagy menekülők otthona lett, hol északi jövevények telepedtek meg jelentős területein. A túlnépesedett Germánia egyre-másra bocsátotta útra, új honfoglalásra népeit. Délről thrák és illír lakosság nyomult a kelták lakta tájakra. A Római Birodalom pedig megkezdte határainak kitolását a Dunáig, sőt a Dunától, majd a Déli-Kárpátoktól északra is. Miközben a római légiók elfoglalták (Kr. e. 12.) és fokozatosan „belakták" Pannóniát,

3 markomannok és kvádok húzódtak a Duna feletti síkságra,

4 előbbiek Pozsonytól nyugatra, utóbbiak a Kisalföldre, sőt ennek egy részén egy keleti lovasnép is feltűnt, a jazigok. Ők adták a zömmel gyalogos harcosokat felvonultató kvádok lovas segédcsapatait. Amikor először hallunk róluk a forrásokban (Kr. u. 50), állítólag már egy emberöltő óta itt éltek a Kárpát-medencében.

5 A Fekete-tenger feletti síkságról érkeztek a szarmaták egyik törzseként. A Kárpát-medence történetében később egy másik törzsük, a roxolánok is szerepet kapnak, és biztos, hogy más néprészeik is betelepültek az Alföldre, de ezek nevét nem őrizték meg a források.

6 Annak ellenére, hogy a régészeti leletek alapján egy, a magyarokéhoz hasonló, a Vereckei-hágón való beköltözést valószínűsíthetnénk, a kérdés még nem tekinthető lezártnak. Előbb csak a Duna-Tisza közén, annak is főleg északi részén települtek meg, majd innen kalandozva vesznek részt a kvádokkal szövetségben együtt és külön is a zsákmányt ígérő hadi vállalkozásokban. Fokozatosan visszaszorítják a tiszántúli dákokat Erdélybe, és a 2. századtól a hegyekig megszállják az egész síkságot. Amikorra elfoglalnák végleges lakóhelyeiket, és végre berendezkedhetnének új hazájukban, máris azt veszik észre, be vannak kerítve. A rómaiak megszervezik Pannónia provinciát, kiépítik 1 SZABÓM. 1971. 28-31. pp. 2 MÓCSY A. 1962. 533-534. pp.; SZABÓ M. 1990.26-27. pp. 3 TÓTH E. 1981.13. p., MÓCSY A. 1979. 177. p. 4 BÓNA 1.1963. 209. p. 5 ALFÖLDI A. 1942.179-181. pp. 6 HARMATTA J. 1950.11. p.