G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)
A TÁJ RÉGÉSZETI EMLÉKEI - Kővári Klára: GÖDÖLLŐ AZ ŐSKORBAN
45 mabb kidolgozású, simított-fényes felületű, kannelúrázott táltöredékek is (V. t. 8,11,13.). Megemlíthetők még a változatos formájú, díszített orsógombok (IV. t. 3-4, 7-8, 9-10.). A város belterületen 1976-ban az Ady Endre utca 32. szám alatt építkezésnél került elő a kora vaskorra keltezhető, kézzel formált, bütyökdíszes, hordó alakú fazéktöredék. 7 4 Az őskor záró szakaszában, a késő vaskor idején (Kr. e. 450 - Kr. születése körül) újból egységes kulturális képet mutat a Kárpát-medence túlnyomó része. A kelták Nyugat-Európa felől a 4. század első évtizedeiben érték el Dunántúlt, majd a 4-3. század fordulóján érkező újabb törzseik hódították meg a Duna-kanyar vidékét. Innen kiindulva a 3. század közepétől megindult terjeszkedésük az Alföld irányába. A kelta törzsek gyakran szerepelnek az antik szerzők műveiben, ami nem véletlen, hiszen Kr. e. 388-387-ben Rómát is kirabolták. 7 5 A kelta gazdaság fejlettsége elsősorban a vas általánossá váló használatával magyarázható. Ők alkalmazták először a vasból készült ekepapucsot, ásót, kaszát, sarlót. A Dunántúlon hozzájuk kötődik a fazekaskorong elterjedése. Fejlettségükre jellemző, hogy görög és római mintára pénzt is vertek. A kelta társadalom tagolódását jelzik a Dunántúlon azok az erődített, magaslati telepek (úgynevezett oppidumok), amelyek az előkelő, vezető réteg lakóhelyei lehettek. A köznép falvaiban földbe mélyített kisméretű lakóházakat találunk. A társadalom szerkezetére világítanak rá temetőik. Ezekben megtalálhatók a vezető réteg sokszor kiemelkedően gazdag tárgyakkal (pl. arany ékszerekkel) ellátott sírjai; a katonai réteg férfi tagjainak sírjai, akiket teljes fegyverzettel (kard, lándzsahegy, pajzs, vaskés) temettek el, valamint a hozzájuk tartozó, gazdagon felékszerezett nők sírjai. Ugyanakkor megvannak a szegényes sírok is, amelyekbe csupán néhány egyszerű ékszert vagy használati tárgyat tettek. Gödöllő bel- és külterületén jelenleg több lelőhelyet tartunk nyilván, amelyek a kelta betelepültség bizonyítékai. Többségükben terepbejárások során, a felszínről gyűjtött edénytöredékekről van szó (Babatpuszta, Peres, halastavak, Alsópark) 7 6 (V. t. 3-4, 6-7, 9-10, 12.). Van azonban egy gazdagabb leletegyüttes is, amely az 1960as évek végén Máriabesnyőn, az Őrház utca 3. szám alatt került elő. Meszesgödör ásásakor több edényt találtak: egy korongolt, 51 cm magas, sötétszürke színű, besimított sávokkal díszített hatalmas urnát (3. kép); egy hasonló alakú, de kisebb urnát és egy kihajtó peremű tál darabjait. Az edények nagy valószínűséggel ké p. Késő keha urna sírlelet részei és a késő kelta korra keltezhetők. 7 7 Máriabesnyőről 74 MRT XIII/3. köt., 10/19. lh.; GVM 82.26.1. 75 A kelták történetének, kultúrájának összefoglalása: SZABÓ M. 1971. és Magyar régészet az ezredfordulón. (Bp. 2003) 192-202. pp. 76 MRT XIII/3. köt., 10/9., 17., 20., 24., 25., 43. lh. 77 MNM Adattára 10/1980.1. Kővári Klára jelentése. MRT XIII/3. köt., 10/10. lh. Sajnos a leletek nem kerültek múzeumba, elkallódtak.
