G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)

A TÁJ RÉGÉSZETI EMLÉKEI - Kővári Klára: GÖDÖLLŐ AZ ŐSKORBAN

46 Végezetül meg kell említeni azokat a kelta tárgyakat, amelyeket 1909-ben vásárolt meg a Magyar Nemzeti Múzeum. A vaskard, a kardhüvely-töredékek, a vas lándzsacsúcs, valamint a háromtagú hólyagos lábperec minden bizonnyal sír vagy sírok mellékletének tekinthetők. Pontos előkerülési helyük nem tudható, a leltárkönyvi bejegyzés szerint Gödöllő környéki leletek.

7

8 A kelták uralmának a Római Birodalom terjeszkedése vetett véget. A Kr. sz. 1. század első felében a Dunántúl Pannónia provincia néven a birodalom része lett, a Dunabalparti területeit pedig az iráni eredetű szarmaták foglalták el.

7

9 I. tábla: 1-3: újkőkori csiszolt kőbalta és pattintott kőeszközök, halastavak (10/25. lh.); 4: a vonaldíszes kerámia edénytöredéke, halastavak vagy Remete-forrás (10/25. vagy 10/26. lh.); 5, 7: a vonaldíszes kerámia edénytöredékei, halastavak (10/25. lh.); 6: középső rézkori edénytöredék, halastavak (10/25. lh.); 8: középső rézkori edénytöredék, Kisállattenyésztési Kutatóintézet (10/27. lh.); 11: középső rézkori kés, Burgonyatermelési kísérleti telep (10/4. lh.); 18: középső rézkori edény, Gödöllő vagy környéke (10/*** lh.); 9, 10, 12-17: a badeni kultúra edénytöredékei, halastavak (10/25. lh.) 78 MRT XIII/3. köt., 10/*** lh.; MNM 83/1909.1-4, 6.; HUNYADY1.1957. 115. p. 79 A tanulmányban szereplő fotókat Takács Krisztián, Kádas Tibor és Miklós Zsuzsa, a profilrajzokat Antoni Judit készítette; a táblák összeállításában Ösi Sándor volt segítségemre. Munkájukat ezúton köszönöm.