G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)
A TÁJ RÉGÉSZETI EMLÉKEI - Kővári Klára: GÖDÖLLŐ AZ ŐSKORBAN
44 ja alá, hogy az 1979-es terepbejáráson a lelőhelyen késő bronzkori kerámiát találtunk, közte az urnamezős kör nagyon jellegzetes, úgynevezett turbántekercses tálperemét. 6 5 Más lelőhelyek a kultúra településeire utalnak. A régi Lóvásártér mellett, a Rákos-patak melletti dombháton Heltai Miklós gyűjtött a szántásban turbántekercses és síkozott peremeket, valamint gömbölyű testű, perem fölé húzott csészetöredékeket 6 6 (III. 1,4-5.). Hasonló leletanyag került elő a Remeteforrásnál 6 7 (III. t. 2, 6.) és a halastavaknál 6 8 (III. t. 3, 8, 10.). Sajnos csak szórványos bronzleletekből következtethetünk vidékünkön a késő bronzkorban megfigyelhető rendkívüli fémgazdagságra. 1898-ban a gödöllői kincstári erdőben árokásáskor peremes vésőre bukkantak, amely valószínűleg a késő bronzkor elejére datálható, és a Nemzeti Múzeumnak ajándékozták. 6 9 Az Alsómajorban került elő egy 23,7 cm hosszú lándzsahegy, amelyet 1931-ben a koronauradalom szintén a Nemzeti Múzeumba juttatott el 7 0 (III. t. 9.). Az Öreghegy pontosabban nem ismert részén 1960-ban bekarcolt vonalakkal díszített, hegyes végű, tömör karperecet találtak, valószínűleg ez is késő bronzkori 7 1 (III. t. 7.). A késő bronzkort lezáró népmozgások után kialakuló új korszakban, a korai, ill. középső vaskorban (Kr. e. 900/800 - 450) Magyarország keleti és nyugati részén két nagy, eltérő jellegű műveltségi kör alakult ki. A Dunántúlon a közép-európai eredetű, és egy ausztriai lelőhelye után hallstattinak nevezett kultúráról beszélünk, míg az Alföldön és Északkelet-Magyarországon a keleti eredetű preszkíta, majd szkíta kultúra terjedt el. Az iráni eredetű szkíták az elsők a Kárpát-medence történetében, akikről már írásos források is szólnak; görög történetírók, így például Hérodotosz említi különböző törzseiket (agathürszoszok, szigünnák). A szkíta korra tehető két nagy technikai újítás megjelenése: az egyik a fazekaskorong használata, a másik egy új nyersanyag, a vas felhasználása. A Gödöllői-dombságon is a szkíta kultúrkör erőteljes jelenlétével számolhatunk, aminek kiváló bizonyítékai a nagytarcsai állatalakos bronz csörgők, bronz kolompok és vas zabiák. 7 2 Szűkebb vidékünkről a gödöllői halastavak kora vaskori települése említhető. A gazdag leletanyagban 7 3 ugyanis fellelhető a jellegzetes szkíta típusú, szürke színű, korongolt, felhúzott fülű bögre és a szintén szürke, korongolt, behúzott peremű tál töredéke (V. t. 1, 5.). Ugyanitt háromélű bronz nyílhegyet is sikerült gyűjteni (V. t. 2.). A kerámia többi darabja általánosabb típus: többnyire durva, kézzel formált, bütyökkel és bevagdosott bordával díszített, hordó alakú fazekak darabjai. (IV. t. 1-2, 5-6, 11-14.) Vannak azonban fino65 MRT X1II/3. köt., 10/8. lh.; VTM 79.251.1. 66 HELTAI M. 1975. 25.; p. MRT XIII/3. köt., 10/48. lh.; GVM 82.66.1-6,8-11. 67 MRT XIII/3. köt., 10/38. lh.; GVM 82.69.1-2. 68 MRT XIII/3. köt., 10/25. lh.; GVM 82.69.1-2.; IFM 79.631.52-55. 69 MNM 119/1898.1. (a tárgy ma már nincs meg); HAMPEL J. 1899. 74. p. MRT XIII/3. köt., 10/"* lh. 70 MNM RŐ 11/1931.; MRT XIII/3. köt., 10/6. lh.; 71 GVM 82.1.1.; MRT XIII/3. köt., 10/46. lh. 72 BAKAYK. 1971. 73 MRT XIII/3. köt., 10/25. lh.; IFM 79.631. 66-94.
