G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)
A TÁJ RÉGÉSZETI EMLÉKEI - Kővári Klára: GÖDÖLLŐ AZ ŐSKORBAN
42 A középső bronzkori kultúrák Kr. e. 1900 körül kezdődő, hosszú évszázadokig tartó virágzó fejlődése Kr. e. 1400 körül ért véget. A belső gazdasági, társadalmi tényezőkön és az éghajlati változásokon kívül (illetve ezekkel összefüggésben) nagy szerepe lehetett ebben egy újabb népmozgásnak, az észak, északnyugat felől érkező halomsíros kultúra megjelenésének is. 5 1 A kultúra elnevezése onnan származik, hogy eredeti törzsterületén, Dél-Németországban, Csehországban és Ausztriában a közösség előkelő, rangos tagjainak sírjai fölé földhalmokat emeltek. A halomsíros nép Erdély kivételével az egész Kárpát-medencét meghódította, s a helyi őslakossággal keveredve annak szokásait, kerámiaművességének bizonyos vonásait is átvette. Ezt bizonyítja például a hamvasztás szokásának térnyerése a halomsíros kultúra temetőiben az eredeti csontvázas rítus mellett. Gödöllő körzetében számos temetkezésükről tudunk, elsősorban Aszód 5 2 és Bag 5 3 említhető. A sírokba az edényeken kívül bronz ékszereket (tűket, karpereceket, gyűrűket, csüngőket) is tettek. Mozgékony, elsősorban állattartó életmódjából következően a halomsíros nép a korábbi időszakhoz képest rövidebb életű, kisebb településeken lakott. Ilyenek nyomai két helyen is napvilágra bukkantak Gödöllőn. A város délnyugati részén, az Alsóparkban Heltai Miklós 1954-1955 körül több ízben gyűjtött leleteket, és tanítványaival ásatást is végzett itt. Leírása szerint ennek során másfél méter mélységben a „korai halomsíros nép" „három kunyhóját", valamint „Öntésből származó bronzsalakot, csiszoló szerszámot, állat alakú kis gyuradékot, sokféle edénytöredéket..., s egy jól megépített tűzhelyet..." találtak. 5 4 Sajnos dokumentáció nem áll rendelkezésünkre az ásatásról, így nem lehet részletesebben elemezni a megfigyelt jelenségeket. A leletanyag a gödöllői múzeumba került, de Heltai Miklós ajándékaként a Magyar Nemzeti Múzeumban is őriznek innen cserepeket 5 5 (II. t. 4-5, 8, 11-12, 14.). Ezek egyike az az álzsinórdíszes oldaltöredék, amellyel a régészeti szakirodalom is foglalkozott. 5 6 A várostól délre a Rákos-patak melletti domboldalt a halomsíros nép is lakta, települését a felszínről gyűjtött edénytöredékek jelzik 5 7 (II. t. 1-3, 6-7, 9,15.). A késő bronzkor első felének másik meghatározó kultúrája Északkelet-Magyarországon a pilinyi kultúra. A középső bronzkori alapokon, de a halomsíros kultúra erőteljes hatására kialakuló új műveltség lelőhelyei közül a kutatás eddig elsősorban a temetők feltárásával foglalkozott. A gyakran több száz sírt is tartalmazó temetőkben a halottakat hamvasztásos rítus szerint helyezték el, a hamvakat nagyobb agyagedénybe, urnába szórták, a hamvak mellé kisebb edényeket, sokszor fémtárgyakat is tettek. Az ebben a korban már tömegtermelést folytató bronzipar remek termékei a különböző fegyverek és eszközök, amelyeket a sírokban talált tárgyakon kívül elsősorban az úgy51 A középső bronzkor végi folyamatokat elemzi legutóbb REMÉNYI L. 2003. 52 KALICZ N. 1997.46. p. 53 KOVÁCS T. 1965. 66-68. pp. 54 HELTAI M. 1975. 25. p. 55 MRT XIII/3. köt., 10/43. lh.; GVM 82.49.1; 82.72.1-2; 82.73.1-7; 82.74.1-4; MNM 1971.15.1-2. 56 BÁNDI G. - KOVÁCS T. 1969-1970.109. p. 57 MRT XIII/3. köt., 10/25. lh.; IFM 79.631. 56-65. (Juhász Vilmos gyűjtése)
