G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)

MŰVELŐDÉSI VISZONYOK - G. Merva Mária: A MEZŐVÁROS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI EMLÉKEI

401 meg a regény állítja, hogy református. Hajóbiztosként dolgozik Brazovics Athanáznál, aki idegen, görög kereskedő, rokonságban áll Ali Csorbadzsi görög feleségével. Érdekes módon mégis azt mondja egy helyütt Brazovics Athanáz, hogy Timár Mihály jöttment, neki viszont tősgyökeres magyar nemes volt az öregapja is. Nehéz tehát eligazodni ebben a világban, hogy ki kicsoda és minek akar látszani. A regénybeli kapcsolatok, emberi viszonylatok pontos képet adnak a magyarországi polgárosodás sajátos jellegéről. A Magyarországra került görögök könnyen asszimilálódtak, mindig magyarrá váltak, csak a vallási szokásaik különböztették meg őket. A Fekete gyémántokban írja Jókai: „Derék, élelmes kedves faj volt az a görög. Ők voltak a szilárd kereskedelem legelső megalapítói Magyarországon, a zsidónak még akkor nem volt szabad fekvő birtokot szerezni, azért csak a görög kereskedő házán lehetett meglátni, minő uraság van az észben és szorgalomban. Azután macedón eredete dacára sohasem vette azon észre senki, hogy nem tősgyökeres magyar ember. Magyar volt az anyanyelvük, a többit úgy tanulták. Nem is különítették el magukat, mindenütt ott voltak, ahol más. Többnyire nemes emberré lettek s büszkék voltak magyar ármálisaikra [... ] ez az egész ragaszkodó faj kiveszett már. Méltó volna fiziológiai búvárlatra utána járni, mi okozta, hogy elmúltak? Miért haltak meg férfiaik mint agglegények, leányaik mint hajadonok?" A görögök nemcsak a Jókai-regényekben, de a valóságban is kereskedők voltak, mint például a Sina család, akiket talán éppen a sikeres asszimiláció gátolt meg abban, hogy foglalkozásukat még több generáción keresztül továbbvigyék. Csak úgy lehetett beilleszteni őket a magyar társadalomba, hogy nemesi címekkel ruházták fel őket. Ha viszont magyar nemesekké lettek, akkor le kellett nézniük, meg kellett vetniük a kereskedelem silány foglalkozását. Ez a feloldhatatlan elvi ellentmondás vezethetett oda a Sina család esetében is, hogy tagjai elhagyták Magyarországot. A magyar nemesek nem tartották magukkal egyenrangúnak a mágnássá, báróvá avanzsált bevándorlókat, csak a pénzükre volt szükségük, hiszen erről szól Kacsuka kapitány és Brazovics Athalie egész kapcsolata Az arany emberben. A nincstelen kapitány - bár nem szereti, de - ostromolja a gazdag kereskedőlányt a hozomány reményében. Amikor azonban tönkremegy az apa, elúszik a vagyon, akkor már nem kell a lány, s bevallja, hogy az ő édesanyja „egy született baronesse, s ez összeköttetésbe nem egyezett soha. Esküvőnk napjára sem jött el. [...] Én kegyed miatt dacoltam az anyámmal." S ugyanez történik a Sinákkal is. Mindent elkövetnek, hogy asszimilálódjanak, hogy igazi magyar nemessé váljanak. A magyar arisztokrácia mégsem fogadta be őket, lányait nem tudta férjhez adni Sina Simon, csalódottságában elhagyta Magyarországot. Timár Mihály tehetséges, érzéke van a kereskedéshez, sikerélményei vannak ezen a területen. Arany ember abban az értelemben, hogy aranya van, s azzal jól tud bánni. Minden, amihez hozzányúl, arannyá válik. Nem véletlenül adták a Modern Midas címet a New York-i fordításban a regénynek. Bejönnek a vállalkozásai, nyereségesek az üzletei, minden sikerül neki. Ebben hasonlíthat Domonkos Jánoshoz is, aki szintén na-