G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)
MŰVELŐDÉSI VISZONYOK - G. Merva Mária: A MEZŐVÁROS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI EMLÉKEI
402 gyon gazdag vállalkozó volt. Abban azonban már inkább a Sinákhoz hasonlítható, hogy magas minisztériumi, állami körök nyílnak meg előtte, befolyást gyakorol a gazdaságpolitikára. Wodianerrel, Rotschilddal, Pereirával, Arnsteinnel, Biedermannal állt egyszinten a bécsi Sina-bankház, melynek főnemesek voltak adósai. Timár Mihály arany ember volt abban az értelemben is, hogy szívesen adakozott, segített a szegényeken. Akárcsak a Sinák, Timár is nemesi tetteket tudott csatolni a nemesi névhez: kórházat alapított a város szegényei számára, ösztöndíjat létesített a protestáns tanodában, az ezüst áldozókehely helyett aranyat csináltatott az egyháznak. Vargatallért osztogatott házában a koldusoknak, gondoskodott az özvegyekről és árvákról. Sina György-e tehát Jókai aranyembere? Az író természetesen több valóságos személyből gyúrta össze a regénybeli figurát. A gazdag ember arcképének megrajzolásához Domonkos Jánostól, illetve a róla szóló legendából is kölcsönzött az író, de sokat merített a Sina család történetéből is. A család meggazdagodása, az osztrák birodalomban befutott rendkívüli karrierje, integrálódási kísérleteik a magyar társadalomba feltétlenül minta volt Jókai számára Az arany ember írásakor. Szörényi László megfogalmazása szerint Jókai annyira iszonyodott a kapitalista fejlődéstől, hogy minden hősét elmenekítette valahová, rendszerint egy létező vagy kitalált szigetre. 13 4 Az arany emberben a menekítés dramaturgiáját a pénzvilág spekulációitól való megcsömörlésre és a lopott pénz miatti lelkiismeret-furdalásra építette fel. Ehhez feltétlenül Sina György sejtelmes és mesés meggazdagodásának a története adta az ötletet. A regény végkifejlete, Timár Mihály tetszhalála és elrejtőzése a Senki szigetén ugyancsak hasonlít a Sina család történetére. A konfliktusok elkerülésére, a problémák megoldására a Sinák is a menekülést választották: sikertelen asszimilálódási kísérleteik után visszahúzódtak és kivonultak Magyarországról. A gödöllői kastélyt eladták egy belga banknak és Görögországban folytatták mecénási tevékenységüket. 13 5 134 SZÖRÉNYI L. 1989.141. p. 135 KERÉNYI B. E. 2003. 34. p.
